Közel egy hónapja nem érte el hazánkat komolyabb, az egész országra kiterjedő csapadékzóna. A száraz idő nem kedvez a növénykultúráknak, miután április elején a kritikus 40 százalék alá csökkent a felső 20 centiméteres talajréteg nedvességtartalma az ország túlnyomó részén. Az elmúlt hetekre jellemző északias légköri áramlás sok gondot okozott és okoz most is. Kemény tavaszi fagyok és csapadékhiány tizedelik a termést.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat szerint a folytatásban is marad ez az áramlási mintázat a Kárpát-medence térségében. Ezzel pedig nem érkezik meg a szükséges 20-30 mm csapadék, és újabb fagyok is a láthatáron vannak. Az áramlás iránya pedig nem akar délnyugatira fordulni. A talaj felszín közeli rétege tovább száradt, a felső 10 cm-es réteg nedvességtartalma az ország túlnyomó részén a növények számára hasznosítható víztartalom 20 és 30 százaléka között van. A 10 és 20 centiméter közötti rétegben is kissé jobb a helyzet, a 20 centinél mélyebb talajrétegek vízellátottsága pedig még mindig jó, az őszi és téli csapadék a mélyebb rétegeket kellően feltöltötte.
Áprilisi fagyok után a napokban is fagyni fog
Ugyan a hajnali fagyok napról-napra gyengültek, a legalacsonyabb minimumhőmérséklet rekordja április 1. után 2-án és 3-án is megdőlt, a fagyzugos területeken ez utóbbi napon is -5; -8 fokig hűlt a levegő. A nappali felmelegedés sokat erősödött, sokfelé volt kevéssel 20 Celsius fok fölött a maximum. Azonban a derült idő, a szélcsend, a nagyon száraz levegő és talajfelszín, valamint a még kevés zöld növényi tömeg mind elősegítette a hatalmas napi hőingást.
Az őszi kalászosok a szárbaindulás, a repcék a szárnövekedés fenológiai fázisában járnak
A csapadékhiány ezeknél a kultúráknál egyelőre nem okoz gondot, mert a gyökereik a talaj mélyebb, még jó vízellátottságú rétegeibe érnek. Mivel a talaj teteje már kiszáradt, a vízvesztést döntően a növényi párolgás határozza meg. Ez függ az időjárástól, a talaj vízkészletétől, és a növény fenológiai fázisától. A növénymentes, elmunkált talaj vízvesztése kissé eltér ettől: a talaj legfelső rétege ebben a csapadékmentes időben teljesen kiszárad, mely mintegy védőrétegként szigeteli, megőrzi az alatta fekvő rétegek nedvességét. A talaj bolygatása ilyenkor azzal jár, hogy ennek a száraz rétegnek a vastagsága megnő, azaz mélyebben kiszárad a talaj.
A talajhőmérséklet lassan tartósan eléri a kukorica vetéshez szükséges értéket, bár átmeneti lehűlés még héten is valószínű. A vetések keléséhez azonban óriási szükség lenne 20-30 mm csapadékra.
Hétfőn északnyugat felől egy markáns hidegfront érkezik
Ez hoz némi csapadékot is, de a jelenlegi számítások szerint nagyrészt 5 mm alatt marad a mennyisége. A csapadékhiányt ez nem fogja megoldani. A talaj nedvességkészlete a következő napokban is tovább fog csökkenni. A front mögött ismét sarkvidéki eredetű légtömeg árasztja el térségünket, így szerdán és csütörtökön újra nagyobb területen jelennek meg az éjszakai fagyok. Mínusz 5 fok alatti fagyok is előfordulhatnak majd. A nappali hőmérséklet is jócskán visszaesik, kedden már csak 6, 13 fok valószínű. A felmelegedés a hét közepétől indul majd el. Az 5 cm-es talajhőmérséklet napi átlaga a hidegfront után pár fokot visszaesik, majd ismét emelkedik. Mezőgazdasági szempontból nem az elmúlt hetekre jellemző északias, hanem délnyugatias áramlásra lenne szükség, azzal érkezne csapadék és meleg is. A következő napokban azonban erre sajnos nincs kilátás.
Az aktuális munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes figyelemmel kísérni a legfrissebb méréseket, előrejelzéseket. A 10 percenként frissülő radaradatok mellett az előrejelzések, valamint agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és információt adnak.
