A szántáselmunkálás előnyei egy- és több menetben

A szántással egy menetben történő elmunkálás elvégzésére sokféle megoldást fejlesztettek ki a gépgyártó cégek. Sokan úgy vélik, hogy az őszi szántásokat nyitva kell hagyni, mert azt majd a természet eldolgozza. Ez jó megoldás az olyan kötött, magas agyagtartalmú területeken, ahol az eke nagyméretű hantokat fordít ki, amelyeket csak a csapadék és a fagy tudja megmunkálni. Ám azokon a területeken, ahol a talaj agyagtartalma alacsony, laza szerkezetű és könnyebben művelhető, érdemes fontolóra venni a szántással egy menetben végzett elmunkálás lehetőségét. Bővebben a szántáselmunkálás fajtáiról.

A szántás célja, hogy a talaj felső szintjét és az azon maradó szármaradványokat leforgassa a barázdafenék aljára. Továbbá a szántás lazítja, keveri, porhanyítja a megmunkált részt. A fő feladat a tarlómaradványok beforgatása a talaj mélyebb rétegeibe, hogy az ott élő baktériumok, gombák a szármaradványokat lebontva a szerves anyagokból szervetlen tápanyagokat állítsanak elő, amik a növények számára már felvehetőek, és nem akadályozzák a további talajmunkák elvégzését – írta szakcikkében a Gépmax.

A szántáselmunkálás többféle módon történhet
A szántáselmunkálás többféle módon történhet

Humusz, szén, oxigén

A szántás további fontos szerepe, hogy a tenyészidőszak alatt történő mezőgazdasági munkák miatt tömörödött talajt fellazítsa, kedvező összetételét visszaállítsa. Így a talaj vízbefogadó- és megtartó-képessége javul, a térközökbe levegő jut, ami a vetéskor a csírázás egyik fontos feltétele, és később szükséges a gyökerek légzéséhez. A megfelelő víz-levegő arány a talajban 70:30 százalék, de ez növényenként eltérő lehet. A szántás ugyanakkor károsan befolyásolja talajok humusz- és széntartalmát. Másik fontos hátránya, hogy a talajszelvény a szántási mélységben megfordul, így a mélyebben lévő, levegőtlen körülményeket kedvelő baktériumok számukra kedvezőtlen közegbe kerülnek. A felsőbb részeken élő, a levegőt kedvelő baktériumokat pedig levegőtlen környezetbe jutnak. A művelet a gombák gombafonalait is károsítja, a gilisztajáratokat nagymértékben csökkenti. 

Csapadék, bemosódás, eketalp

A nyitottan hagyott szántás felülete pedig ritkán sík, leginkább hantos vagy rögös. A beérkező csapadék esőcseppjeinek becsapódása a hantok és a rögök felszínén fizikailag romboló hatású. Ez szétbontja a talaj aggregátumait, felaprózza a talajrészecskéket, és a mélyebb talajrétegekbe mossa azokat. Ezek a kimosott apró részecskék a vízzel lefelé haladnak addig, amíg egy tömörebb rétegen felhalmozódnak. Ez felgyorsítja az eketalp réteg kialakulását. Hasonló problémát okoz a szél, mivel a kiszáradt felszínen a hantokról és rögökről könnyedén magával tud ragadni talajrészecskéket, amiket azután máshol lerakhat. Ez a defláció, ami a talajokra nézve nagyon kedvezőtlen hatású. Ez a homokos területeken – mint az Alföld középső területei – tavaszi, szeles időben már odáig fajulhat, hogy kisebb homokviharok is keletkezhetnek – írták.

Visszatömörítés, vízmegtartás

Azokon a területeken, ahol a szántáselmunkálás alkalmazását a talaj és a talajállapot lehetővé teszi, ott a szántással egy menetben mindenképpen érdemes elmunkálni a szántás felszínét, mert így elősegíthető a talaj beérése. A kissé visszatömörített talajban gyorsabban szaporodhatnak fel a baktériumok és gombák. A tömörített felszín miatt a talajlégzés lelassul. Ezáltal a széndioxid-kibocsátás csökken, és a talaj széntartalmának csökkenését is megakadályozhatja. A nyitott szántás miatt 3 hónap alatt akár 2,5-3 tonna szén is távozhat a talajból hektáronként, széndioxid formájában. Veszteséggel mindenképpen számolni kell, de a lezárással ez az érték jelentősen csökken.

Szántáselmunkálás külön menetben

Mivel a lezárás formálja a talaj felszínét, ezért a kisebb hantokat vagy rögöket aprítva egyenletesebb felszínt hagy. Ez a víz eróziós hatását csökkenti, az apró szemcsék felszínközelben maradnak, vagy kis mértékben mosódnak csak be. Így nem tudnak egy kemény rétegig lemosódni és ott felhalmozódni. Száraz aszályos időben segíti a talajharmat megőrzését, ami könnyítheti a tavaszi munkákat és növelheti a talaj vízkészletét. Mivel az elmunkált felszín kiegyenlített, nincsenek hantok, rögök. Ezért a talajfelszín felülete jóval kisebb, mint egy nyitva hagyott szántásnál. A beérkező napsugárzás és a szél szárító hatásai nagymértékben kiküszöbölhetőek, mivel a felszín felülete egyenesen arányos a párolgással.

A cikk szerint, ha a szántás el van munkálva, nem csak szenet őrzünk meg a talajban, hanem egy aszályos évben a beérkezett csapadékot is. Tavasszal a talajfelület kisebb, ezért a napfény gyorsabban melegíti fel a területet. Amennyiben jó szerkezetű talajunk van, akkor a vetéseket is előbbre lehet ütemezni. Fontos gazdasági szempont, hogy az ősszel elmunkált szántást tavasszal már nem kell elmunkálni. Így egy munkamenettel kevesebbet kell elvégezni, ezzel költségcsökkenés érhető el, és korábbi vetést lehet tervezni.

Ismerni kell a talajokat és a területet

A szántáselmunkálás használatához a gazdálkodónak ismerni kell a saját területeinek talajgenetikai csoportját, a talajösszetételét, illetve kultúrállapotát. Ezek mind befolyásolják az elvégezhető munkákat, valamint azt is, hogy milyen munkagépek és milyen munkagépkapcsolatok alkalmazhatóak. Azt is el kell dönteni, hogy egy, vagy külön menetben végzik el a szántáselmunkálást, hiszen lazább homoktalajokon, a külön menetben elvégzett szántáselmunkálás során az erőgép mély keréknyomokat hagyhat a friss szántáson, ami nem szerencsés. Ezeken a talajtípusokon érdemes az ekére felszerelhető mélytömörítésű ékgyűrűs, vagy a felszínt tömörítő, egymásban futó spirálhengereket használni. Keményebb, magasabb agyagtartalmú területeken már nem okoz akkora problémát a keréknyomok mélysége. Ezért ezeken lehetséges a két menetben történő szántáselmunkálás is, hagyományos hengerrel, vagy simító és henger gépkapcsolással. A szélsőségesen nagy agyagtartalmú réti talajokon szántás után nem lehet a területre menni. Ezeken a fagyon tárcsával lehet aprítani a hantokat, majd a terület tavaszra kerül olyan elmunkálható állapotba, hogy már magágyat lehet készíteni rajta. A cikk szerint ott, ahol lehet, érdemes lezárni a szántásokat a megfelelő gépek és technológia alkalmazásával. Így pénzt, energiát és időt lehet megtakarítani, megóvható a talaj állapota, továbbá a következő tenyészidőszakban lévő növényeknek több vizet lehet megőrizni.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Humusszal a megfelelő vízháztartásért Az utóbbi időszakban egyre többet foglalkozik az agrárium a talajjal és annak növényekre gyakorolt hatásaival. Sokak szerint az éghajlatváltozás okozt...
Oka van a rossz csírázásnak Ugyan még javában tart a tél, de az üvegházakban már januárban megkezdődik a magvetés. Sokszor fordul elő ilyenkor, hogy a magok nem csíráznak megfele...
Talajépítés egy szezonon át – hogyan vágjunk bele?... Mindannyian hallottuk már, hogy a talaj – mint termőhelyi adottság – is a külső, nem befolyásolható tényezők közé tartozik a mezőgazdaságban. Akárcsak...
Belvizek után, a tavaszi vetések előtt… Revi... Az utóbbi időszak sorozatos esőzései rendkívüli módon megterhelik a szántóföldeket. Több tízezer hektár van már részben, vagy egészben víz alatt, a kö...
Építse talaját, trágyázzon költséghatékonyan... Nem állja meg a helyét az a kijelentés, hogy a talajaink adottak és megváltoztathatatlanok. A talajépítés időt és szaktudást igénylő folyamat! Az Agrá...
Később kezdődik a vetés a belvíz miatt Zala megyében az időjárás miatt késésben vannak a tavaszi vetéssel. A víztelítettség miatt a gazdák nem tudnak a gépekkel rámenni a talajra.  Amennyi...