A csökkenő termőterület nem hozott jelentős változást a terméshozamban, ez pedig a technikai fejlődés miatt van. A magyar mezőgazdaság kibocsátása tavaly 2720 milliárd forint volt, 8 év alatt 61,3 százalékkal nőtt folyóáron. Ebből a kertészet jelentősége meghatározó, melynek kibocsátása 2018-ban meghaladta a 356 milliárd forintot.
A Hellovidék oldal számolt be a szegedi Zsendülés Kertészeti Konferenciáról, ezt az anyagot szemléztük. A szabadföldi zöldségfélék termesztése 79 ezer hektáron valósult meg, a legjelentősebb a csemegekukorica – 30 ezer – és a zöldborsó – 20 ezer hektár – termőterülete volt. Az elsődleges cél a terméshozamok, a minőségi árukihozatal növelése és a hatékonyság javítása. A hazai feldolgozóipar kapacitásának növelése leginkább a termelői tulajdonú feldolgozók létrehozásával valósítható meg – mondta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára.
Hatalmas üveg- és fóliaház fejlesztés jön
Tavaly 3400 hektáron folyt hajtatott zöldségtermesztés, amiből 1550 hektáron paprikát, 370 hektáron paradicsomot, 350 hektáron pedig salátaféléket állítanak elő. Ugyan a növényházi felület az ezredfordulón még meglévő 6 ezer hektárról 3800 hektárra csökkent, ezt azonban a technológiai fejlődés következtében – az uborkát és a fejeskáposztát kivéve – nem követte a termésmennyiség csökkenése. A jelenlegi uniós ciklusban 149 hektár üveg- és fóliaház kialakítására adtak be támogatási igényt, így az utóbbi 25 év legkomolyabb fejlesztése mehet végbe. A következő években 1000 hektárnyi új üvegház építésére lenne szükség, amivel 230 ezer tonnával lenne növelhető a termelés – mondta az államtitkár.
Farkas Sándor szerint a gyógynövénytermesztésben hosszútávon sokkal több lehetőség rejlik, az intenzív termesztésből kieső területek hasznosításával két-háromszorosára lenne növelhető az ágazat kibocsátása. Fontos feladatnak nevezte az öntözött területek növelését: a jelenlegi mintegy 120 ezerről 267 ezer hektárra szeretnék gyarapítani azokat.
Még vannak nyitott pályázatok
A nyitott pályázati lehetőségekről elmondta, hogy jelenleg komplex élelmiszer-ipari beruházások támogatására hiteltermékkel kombinálva 71,1 milliárd forint áll rendelkezésre. A mikro-kisvállalkozások élelmiszer feldolgozó kapacitásának fejlesztésére 167 milliárd forint pályázati forrást írtak ki. A rendkívül nagy igényekre tekintettel a pályázatok második körét is megnyitották, 50 milliárd forintos keretösszeggel. Erről itt írtunk korábban: