Akadnak gazdák, akiknek szinte elképzelhetetlen nehézségekkel és körülményekkel kell megküzdeniük a földjeiken. Az Egyesült Arab Emírségek sivatagjában például gyakran 50 Celsius-fok feletti hőmérsékletben gazdálkodnak. Egy új fejlesztés mostantól nagyban növelheti ezeknek a területeknek a termőképességét, lényegesen olcsóbb lehet a sivatagi növénytermesztés. Ki tudja, néhány év múlva akár itthon is hasznát vehetjük.
A sivatagi gazdálkodás nagy költségekkel jár, mert a növények öntözésére használt vizet a gazdák sok pénzért, tartályhajókkal szállíttatják. Tekintve, hogy a sivatagi gazdaságokban nagyjából háromszor annyi vízre van szükség, mint a mérsékelt éghajlatú területeken, az ottaniak számára szinte kivitelezhetetlen a földművelés. Az Egyesült Arab Emírségek éppen emiatt az élelmiszereinek közel 80 százalékát importálja. Az éghajlatváltozás elleni küzdelemről szóló ENSZ-egyezmény szerint 2045-re 135 millió ember veszítheti el lakóhelyét és megélhetését az elsivatagosodás miatt – írta a Magyar Mezőgazdaság.
Kérdés, hogy mégis hogyan lehetne élelmiszert termeszteni ilyen szélsőséges körülmények között?
Egy norvég tudós úgy gondolja, megadhatja a választ. Kristian Olesen ugyanis 2005 óta fejleszt egy anyagot, amit Liquid Nanoclay-nek (LNC) nevezett el – szabad fordításban „folyékony nanoagyag”. Ezt a homokszemcsékkel összekeverve elérte, hogy a homok fizikai tulajdonságai teljesen megváltozzanak: az eljárás után a homokszemek a vízhez kötődnek. A norvég kutató szerint a folyamat semmiféle kémiai anyagot nem tartalmaz, és a kezelés után mindössze 7 órára van szükség ahhoz, hogy a gyenge minőségű homokos talajból hasznosítható mezőgazdasági terület váljon.
A hagyományos homokszemcséknek nagyon alacsony vízvisszatartó képességük van, az LNC-vel összekeverve viszont hosszabb ideig tarthatják meg azt, ezzel növelve a mezőgazdasági hozam lehetőségét.
Kristian Olesen
A tesztek kiváló eredményeket hoztak, jelentősen csökkenhet a sivatagi növénytermesztés költsége
Az eljárást az Emírségekben nemrégiben a gyakorlatban is tesztelték, többek között padlizsán- és paradicsomültetvényeken. A vizsgált területeket a szakemberek kettéválasztották, az egyik felüket pedig az említett anyaggal kezelték.
Az eredmény pedig nagyszerű volt: 50 százalékkal kevesebb vízre volt szükség a kezeletlen területekhez képest. Ez azt jelenti, hogy a sivatagban gazdálkodók átlagban 5000 dolláros hektáronkénti költsége akár a felére csökkenhet. A kezelés hatása pedig maradandó, a megmunkált földeken 5 évnél is tovább tarthat.
A sivatagi növénytermesztés témájához kapcsolódva korábban itt írtunk arról, hogy eredményes volt az Artesian technológia fejlesztése, a sivatagi kukoricateszt után idén már Magyarországon is elérhetőek a Syngenta szárazságtűrő kukorica hibridjei. A nagyszámú kísérleteket a világ több országában is tesztelték. Chilében az Atacama sivatagban az év bármely napja alkalmas kukorica vetésre és nevelésre. Így akár 3 generációt is képesek felnevelni a kutatók molekuláris marker szűréssel együtt, segítve a gyorsabb és rövidebb nemesítési ciklust.