A rovarok beillesztése a baromfitakarmányokba előnyös lehet az állatok jóléte és egészsége szempontjából, mivel a környezet gazdagítását szolgálják, és tápanyagforrásként szolgálnak. A rovarokkal etetett haszonállatokból származó termékek fogyasztói elfogadottságát azonban eddig csak korlátozott mértékben vizsgálták.
A sertés- és baromfiágazatban a rovarok takarmányként való felhasználása iránti kereslet várhatóan meredeken emelkedni fog, miután az EU 2021 szeptemberében engedélyezte a feldolgozott rovarfehérje sertés- és baromfitakarmányokban való felhasználását. Ennek fogyasztói elfogadottsága azonban döntő fontosságú a rovartenyésztési ágazat és a rovar alapú táplálékkal etetett állatokból származó élelmiszerek fejlődésének meghatározásában.
Annak ellenére, hogy a nyugati országokban a szakirodalom egyre gyakrabban foglalkozik az ehető rovarok élelmiszerként való fogyasztói elfogadásával, kevés tanulmány vizsgálta a rovarok takarmányként való felhasználásával kapcsolatos fogyasztói attitűdöket.
A felmérés
2019 decembere és 2020 januárja között 565 húsfogyasztó körében online felmérést végeztek. A tanulmányban a kutatók célja a fogyasztói preferenciák és attitűdök megértése volt, különösen a rovar alapú liszttel vagy élő rovarokkal etetett baromfiakból származó hústermékek vásárlási szándéka és a fizetési hajlandósága (a példában kacsa szerepelt).
A fogyasztókat két csoportra osztották. A kontrollcsoportot azok alkották, akik a kérdések feltevése előtt nem kaptak további információkat a rovarok baromfitáplálásban való felhasználásának előnyeiről. Míg a kezelt csoportba azok a fogyasztók tartoztak, akik a kérdések feltevése előtt tájékoztatást kaptak a rovar alapú takarmányozás környezeti, biztonsági és táplálkozási előnyeiről, valamint az ízzel kapcsolatos szempontokról.
Vásárlási hajlandóság
Az információnyújtás előtt a kutatók mérsékelten pozitív vásárlási szándékot tapasztaltak a rovarliszttel etetett kacsa megvásárlására, más takarmánytípusok mellett. A legmagasabb pontszámot vagy preferenciát a gabona alapú takarmányok kapták, ezt követte a géntechnológiával nem módosított szójaliszt, majd a rovarliszt. A legalacsonyabb pontszámot a géntechnológiával módosított szójabab- és halliszt kapta, ezek voltak a legkevésbé kedvelt takarmányforrások. Ez általában a GMO-kkal kapcsolatos megítéléssel függött össze, amint azt korábban dokumentálták.
A válaszadók a címkézéssel kapcsolatos attitűdjeiket is kifejtették, amelyek növelnék a rovar alapú lisztek preferenciáját. A válaszadók mintegy 80%-a arról számolt be, hogy hajlandó lenne megenni a rovarokkal táplált kacsát, ha a címke tanúsítaná, hogy ez az étrend hogyan javítja az állat táplálkozási és jóléti állapotát.
Ugyanannyit fizetnének a rovarlisztért, mint a növényiért
A korábbi tanulmányokkal ellentétben, amelyek szerint a fogyasztók hajlandóak voltak felárat fizetni a rovarokkal etetett halért, a válaszadók többsége (64,9% a kontrollcsoportban és 72,7% a kezelt csoportban) hajlandó lenne ugyanazt az átlagárat fizetni mind a rovarliszttel, mind a növényi liszttel etetett kacsáért. Ez a megfigyelés azzal függött össze, hogy a válaszadók a vizsgált termékkel, azaz a kacsahússal kapcsolatos vásárlási ismereteinek alacsony szintje volt.
Érdekes módon a fogyasztók nagyobb preferenciát mutattak az élő rovarokkal, mint a rovarliszttel etetett kacsa vásárlása iránt. Ezt a döntést 2 fő ok befolyásolhatta:
– Először is, a fogyasztók talán azért kedvelik jobban a rovarokkal etetett madarakat, mert az ilyen etetés az állatok természetes környezetében is megtörténik, és nagyobb állatjólétet eredményezhet.
– Másodszor, az a gondolat, hogy az állatok valami „frisset” (azaz élőt) esznek, és nem feldolgozottat, a biztonság szempontjából pozitívabbnak tűnhet. Ezen túlmenően a takarmány „rovarliszt” elnevezése talán másként érzékelhető, mint más elnevezések, például a „rovar alapú takarmány”, „rovar alapú étrend” és „rovar alapú liszt”.
Szocio-demográfiai különbségek
A nemet figyelembe véve a férfiak kedvezőbb hozzáállást mutattak az élő rovarokkal etetett tenyésztett kacsával szemben, mint a nők, és nagyobb volt a szándékuk a rovar alapú liszttel és élő rovarokkal etetett tenyésztett kacsa megvásárlására. A fiatalabbak viszont kedvezőbben viszonyultak a rovar alapú liszttel és élő rovarokkal etetett tenyésztett kacsa fogyasztásához vagy vásárlásához.
A felmérés eredményei azt mutatták, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkező válaszadók szignifikánsan kedvezőbben viszonyultak a rovar alapú liszttel etetett tenyésztett kacsa fogyasztásához, mint a középfokú végzettséggel rendelkezők.
Az étkezési érzelmek
Arra a kérdésre, hogy milyen érzéseket váltott ki belőlük a rovartáplálékkal etetett kacsa fogyasztásának gondolata, a legtöbb válaszadó kíváncsiságról és közömbösségről számolt be, amit a kellemes meglepetés érzése követett. A tájékozott csoportban a kíváncsiság, a közömbösség és a kellemes meglepetés érzése nagyobb arányban jelentkezett (27,4%, 24,4%, illetve 18,8%), mint a kontrollcsoportban (26,7%, 23,2%, illetve 16%).
A nők gyakrabban társítottak a rovartáplálékkal etetett kacsa elfogyasztásához undort, mint a férfiak (8%, szemben a férfiak mindössze 2%-os értékével).
Az étkezési szándékra vonatkozó kérdésre válaszolva a tájékoztatott csoport válaszadói szignifikánsan nagyobb szándékról számoltak be a rova ralapú táplálékkal etetett tenyésztett kacsa elfogyasztására. Válaszaik fő indokai között jelezték, hogy csak akkor fogyasztanák el a húst, „ha a rovarok a kacsa életciklusának részét képezik”, és ha „az íze nem változik”.
Végül csak a válaszadók kis része ellenezte teljes mértékben az ilyen termékek fogyasztását, főként undor („már a gondolatától is undorodom”) vagy ismerethiány miatt („nem vagyok biztos benne, hogy a kacsák rovarevők”). A legtöbben egyszerűen azért utasították el, mert ritkán fogyasztanak kacsahúst, ami felveti a kérdést, hogy a baromfifajok esetében eltérő lenne-e az elfogadás vagy a megítélés.
Az információ határozza meg a megítélést
Összefoglalva megállapítható, hogy a baromfiágazatban a rovar alapú takarmányok fehérjepótlóként való felhasználásának környezeti, biztonsági, táplálkozási és ízbeli vonatkozásairól szóló tájékoztatás növelte a fogyasztók elfogadási hajlandóságát a rovarok takarmányként való felhasználásával kapcsolatban, valamint a fogyasztók hajlandóságát e termékek megvásárlására és fogyasztására.
A fenntarthatóságon túl a kutatók szerint eredményeik arra utalnak, hogy a rovarok takarmányként való felhasználását nagyobb valószínűséggel fogadják el, ha a fogyasztókat megnyugtatják, hogy a végtermék biztonságos és egészséges lesz, valamint hogy az ár és az íz változatlan marad.
Emellett érdemes megjegyezni, hogy a tanulmányt 2019 decembere és 2020 januárja között végezték, még azelőtt, hogy a feldolgozott rovarfehérje sertés- és baromfitakarmányokban való felhasználásának uniós engedélyezése megtörtént volna. Érdekes lenne megvizsgálni, hogy ez az engedély pozitív hatással volt-e a fogyasztók megítélésére a rovarok baromfitápokban való felhasználásával kapcsolatban.
(Forrás: poultryworld.net)
