Az Európai Unió a közelmúltban három rovarfajt talált emberi fogyasztásra alkalmasnak – új élelmiszerként nyilvántartásba vették ezeket. Az entoveganizmus, azaz rovarevésen alapuló táplálkozás már létező irányzat… Vagyis Európában is elterjedhet a rovarevés, adminisztratív akadálya nincs. Az élelmiszerként nyilvántartásba vett három rovar: a házi tücsök, a sárga lisztkukac és a keleti vándorsáska.
Az Európai Bizottság egy Twitter-bejegyzésében adott hírt róla, hogy az európai embereknek is az étrendjük részévé kellene tenniük a rovarokat, amelyek nassolnivalóként, illetve élelmiszer-összetevőként is szerepelhetnének a tányérjainkon. A most újfajta élelmiszerként nyilvántartásba vett három rovar: a házi tücsök, a sárga lisztkukac és a keleti vándorsáska.
Megkönnyíthetik az egészséges és fenntartható étrendre való áttérést
Eszerint ezek a rovarok biztonságosan fogyaszthatók, táplálóak és egészségesek, illetve zsírban, fehérjében, vitaminokban, rostokban és ásványi anyagokban gazdag élelmiszerforrást jelentenek. Emellett megkönnyíthetik az egészséges és fenntartható étrendre való áttérést – olvasható a magyarmezogazdasag.hu cikkében.
A szakemberek meglátása szerint a környezetvédelem szempontjából is sokkal kedvezőbb lenne a rovar alapú élelmiszerek fogyasztása. Rámutattak arra is, hogy a világ egyes részein már az étrend szerves részét képezik ezek az élőlények. A rovarok fehérjeforrásként való alkalmazása nem új keletű, és a világ számos részén régóta és rendszeresen esznek az emberek rovarokat.
A V4NA hírügynökség beszámolója szerint a rovarokon alapuló étrendet (ennek már külön neve is van: entoveganizmus) rengeteg ember követi. A Föld egyes részein régi hagyománya van a különböző rovarok étkezési célú felhasználásának, a nyugati világban csak nemrég kezdett el hódítani ez a trend.
Környezetkímélő a tenyésztésük
Azzal is tudjuk csökkenteni ökológiai lábnyomunkat, és a klímavédelemmel összhangban élünk, ha odafigyelünk az étkezésünkre. Ennek szellemében érdemes minél kevesebb húst fogyasztani, hiszen a hagyományos üzemi állattenyésztés során több erőforrást használunk fel. Emellett az állattenyésztés sok üvegházhatású gáz kibocsátásával is jár, ezért egyre többen környezetvédelmi megfontolásból fordulnak a veganizmus felé – ami kizárólag növényi alapanyagokra épül.
Aki a húst rovarokra cseréli, azzal védi a környezetet, hogy a rovarok tenyésztéséhez sokkal kevesebb erőforrást kell felhasználni, mint a szarvasmarha, sertés ,vagy szárnyasok tenyésztése esetén.
A rovarok minimális vizet fogyasztanak, elhanyagolható mennyiségű metánt termelnek, felnevelésük csupán néhány hétig tart, és nagy területigényük sincs.
A vegánok körében merül fel a kérdés, vajon fogyaszthatnak-e rovarokat, ám a válasz természetesen nemleges, hiszen a vegán életmódba semmilyen állat fogyasztása nem fér bele. Ugyanakkor a vita lehetőséget adott egy új irányzat, az entoveganizmus kialakulására.
A rovarevés táplálkozás-élettani hatását kiemelve több tanulmány is alátámasztja, hogy a tücsköknek kifejezetten magas a fehérje-, alacsony a zsírtartalmuk és értékes Omega3 zsírsavakat is tartalmaznak.
Kisebb számban Észak-Amerikában és Európában is találhatóak már rovarfarmok
Étkezési célú rovarfarmokat főleg Ázsiában és Dél-Amerikában találni. Az egyik legnagyobb egyesült államokbeli forgalmazó az egész világról gyűjti be és kínálja „finomságait”, de kisebb számban Észak-Amerikában és Európában is találhatóak már rovarfarmok.
Az USA-ban kapható a boltokban félkilós kiszerelésben tücsökliszt, de tízféle ízesítésű tücsökcsipsz is hozzáférhető. Európában hódít a lisztkukac is, amelyet szintén rágcsálnivalónak kínálnak különböző ízekben, és emellett müzliszeletek és fehérjeporok is elérhetőek rovarokból.
Az európai rovarevők a környezetvédelem terén most még nem sokat tudnak az ügyhöz hozzátenni, hiszen e termékek nagyon messziről érkeznek – egyelőre, és a szállításuk miatt szintén környezetterhelő termékekké válnak.
