Jó ideje természetes jelenség a magyar–román határ két oldalán fekvő települések lakóinak, hogy sokan a szomszédban dolgoznak, számos cég a határ túloldalán működő vállalatokkal kereskedik. A határon átnyúló gazdasági együttműködés fontos területévé vált a mezőgazdaság, amint azt az érsemjéni Bányai Levente agrárvállalkozó példája bizonyítja. Az utóbbi években egyre több érmelléki gazda termel zöldséget magyarországi konzervgyárak és hűtőházak számára. Erdélyi gazdatársulások híján a terményt felvásárló kelet-magyarországi szövetkezetek gazdaintegrációt vállalnak több partiumi településen.
Az Érmellék a Partium egyik térsége. Elhelyezkedése Bihar és Szilágy megyék közé tehető, Kraszna és Berettyó folyók közé. Nevét a rajta áthaladó Értől kapta. A kisrégió északkeleti, északnyugati felében nagyobb dombok húzódnak. A dombságra a csekély vastartalom és a terméketlenség jellemző – írja a területről a Wikipedia. A Kazinczy Ferenc szülőfalujaként ismert határ menti településen, Érsemjénen jött létre 2013-ban a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Gacsály Tóhát Szövetkezetének munkapontja, amely 100 érmelléki uborkatermesztő gazda munkáját integrálta. A több partiumi falu zöldségtermesztését, illetve a felvásárolt konzervuborka Magyarországra történő exportját az informatikusból agrárvállalkozóvá vált Bányai Levente felügyeli egy mezőgazdasági szakemberrel közösen. 2015-ben az uborka felvásárlási árának a csökkenése miatt több erdélyi termelő visszalépett, később azonban újraépült a kelet-magyarországi hűtőházak és konzervgyárak megbízható piacára támaszkodó érmelléki termelői hálózat – írta a Szabad Föld.
Szövetkezni kell
Az érsemjéni agrárvállalkozó szerint szövetkezeti háttér nélkül egyre nehezebb a zöldségtermesztő gazdák fennmaradása. Romániai áruházláncokba nem tudnak bekerülni, a nagyvárosoktól távolabb eső településekről nehéz a piacolás. Helyi zöldség- és gyümölcsfeldolgozó ipar pedig alig létezik Erdélyben.
Számunkra kedvező a magyarországi szövetkezettel való együttműködés, hiszen a gazdákkal kötött szerződés keretében biztosítják a palántát, a növényvédő szereket, az uborkaindák felfuttatására szolgáló hálót, az egyéb fogyóanyagokat. Ráadásul jó a felvásárlási ár – mondta a gacsályi szövetkezet érmelléki megbízottja. A jelenleginél azonban jóval több friss zöldséget tudnának a magyar hűtőházaknak szállítani, ha volna elegendő gazda a kertészkedésre. Bányai Levente szerint a rendszerváltás után Erdélyben sokakkal annyira megutáltatták a mezőgazdaságot, hogy egyre kevesebb gazda vállalja. Inkább elszegődik ipari munkára, mint hogy zöldséget termeljen.
Eddig nem kaptak segítséget
Ennek oka többek között abban keresendő, hogy az elmúlt 30 évben a román állam semmilyen módon nem segített egy hűtőházépítési program elindításában. Ezek hiányában a mezőgazdaságnak ez az intenzív ágazata kiszolgáltatott helyzetbe kerül. A magyarországi szövetkezetek a hiányzó érmelléki szövetkezeti integrációt igyekeznek pótolni olyan gazdák számára, akik fantáziát látnak a zöldségtermesztésben. A 7 hektáron intenzív zöldségtermesztéssel foglalkozó Bányai család abban reménykedik, hogy az idén Bihar megyében is pályázhatnak a magyar kormány által finanszírozott Erdélyi Gazdaságfejlesztési Program keretében meghirdetésre kerülő gazdatámogatásra. A 25 százalékos önrész mellett megpályázható 20 ezer eurós keretből fóliasátraikat bővítenék.
Jó üzlet a zöldség, ha fejleszthetnek
A magyarországi felvásárló többféle paprikafajtát kér, ami az uborkatermesztés mellett szintén jó üzletnek ígérkezik. A vállalkozó szerint az Érmelléken megtermelt legtöbb zöldségfélét jobban megéri a határon át Magyarországra szállítani a konzervüzemekbe, mint Erdélyben keresni rá vevőt. Abban reménykedik, hogy az erdélyi mezőgazdaságban is megtörténik a generációváltás. A kezdő gazdákban bízom, akikben nincs meg az idősebbek pesszimizmusa. Tapasztalataim szerint a fiatalok értik az idők szavát, akarnak tanulni. Nem idegenkednek az új technológiáktól, amelyek alkalmazása nélkül valóban nem éri meg zöldséget termelni – összegezte a váltás szükségességét Bányai Levente.
