A rizs is beáll az egyre dráguló élelmiszerek hosszú sorába

Az átlagnál kevésbé csapadékos monszun és a gyenge termés miatt India exporttilalmat rendelt el a hántolt rizsre, és húszszázalékos exportadóval sújtja a különböző rizsfajták kivitelét, hogy megfékezze a drágulást.

India, a világ legnagyobb rizsexportőre több mint 150 országba szállít, a kivitel most bejelentett megvágása világszerte súlyos csapást mér a már amúgy is csúcson lévő élelmiszerárakra.

Az indiai rizsexport volumenét jól mutatja, hogy tavaly 21,5 millió tonnás rekordot ért el a kivitel, ami önmagában több, mint amennyit a következő négy termelő összesen piacra dobott
Az indiai rizsexport volumenét jól mutatja, hogy tavaly 21,5 millió tonnás rekordot ért el a kivitel, ami önmagában több, mint amennyit a következő négy termelő összesen piacra dobott (Fotó: Pixabay)

A vásárlók a rivális thaiföldi, valamint vietnámi készletek felé fordulhatnak

Megfigyelők szerint a 20 százalékos új exportvám valószínűleg csökkenti az indiai rizs népszerűségét, és a vásárlók a rivális thaiföldi, valamint vietnámi készletek felé fordulhatnak, hiszen e két országnak amúgy is érdekében áll a kivitel felpörgetése, illetve az árak növelése – írja a vg.hu

Az indiai rizsexport volumenét jól mutatja, hogy tavaly 21,5 millió tonnás rekordot ért el a kivitel, ami önmagában több, mint amennyit a következő négy termelő (Thaiföld, Vietnám, Pakisztán, Egyesült Államok) összesen piacra dobott.

Az új rendelet megtiltja a hántolt rizs exportját

Az új rendelet nem vonatkozik az előfőzött és a basmati rizs kivitelére, viszont megtiltja a hántolt rizs exportját, amelyet eddig néhány szegény afrikai ország vásárolt előszeretettel. A tilalom Kínának is betesz, ugyanis a távol-keleti ország volt a hántolt rizs legnagyobb felvásárlója, 2021-ben 1,1 millió tonnát rendelt belőle.

Ez egyébként a tápértékét tekintve nem rosszabb az egyéb kategóriába sorolt rizsféléknél, viszont kisebb szemű, és ez csökkenti a népszerűségét. Ezt a fajtát főként takarmányozásra használják. A vám a fehér és a barna rizst érinti, amely az indiai export 60 százalékát adja.

A vám miatt az indiai rizs versenyképtelenné válik a világpiacon, emiatt a kivitele legalább negyedével eshet vissza a következő hónapokban – panaszolta India legnagyobb rizsexportőr cége, a Satyam Balajee ügyvezető igazgatója. Himanshu Agarwal szerint a kereskedők azt szeretnék elérni, hogy legalább a már megkötött szerződésekre ne vonatkozzon a 20 százalékos pluszteher, mivel sem a vevők nem fizethetnek 20 százalékkal többet, hiszen rögzített áron aláírt szerződéseik vannak, sem az eladók. Az utóbbiak nem számíthattak arra, hogy exportvámot vet ki a kormány a terményre.

Csapadékhiány miatt kevesebb termés várható

Az új szabályozás a globális piacra is hatással lesz, ugyanakkor India rizstermesztéséről is aggodalomra okot adó hírek érkeznek, a kulcsfontosságú rizstermelő államokban, így Nyugat-Bengálban, Biharban és Uttar Pradesben az átlag alatti csapadékmennyiség következtében kisebb termés várható. 

India az idén már betiltotta a búzaexportot és korlátozta a cukorszállításokat is. A kormány még tavasszal döntött a búza kiviteli tilalmáról, azután, hogy korábban 10 millió tonnás rekordtermést célzott meg, ugyanis az orosz–ukrán háború miatt a piacon attól tartottak, hogy kiesik a világ egyik vezető búzaexportőre, Ukrajna. 

Már akkor hangsúlyozták az illetékesek, hogy az ellátásbiztonsághoz szükséges mennyiség kivitelét nem korlátozzák, a döntés az esetleges felhalmozás ellen irányul.

Tovább mélyülnek az élelmiszer-infláció miatti aggodalmak

Az idén valamennyi élelmiszernövény ára emelkedett, most a rizs is felzárkózik hozzájuk – mondta egy kereskedőcég vezetője. A szakemberek abban egyetértenek, hogy az indiai döntés tovább emeli az alapvető étkezési alapanyagok piaci árát, és drágulást indít el a búza és a kukorica piacán, tovább mélyítve az élelmiszer-infláció miatti aggodalmakat. Az utóbbi időben jelentősen emelkedett a rizs ellenértéke a világpiacon. A mértékadó chicagói árutőzsdei jegyzés az idén 19 százalék körüli ralin van túl. 
 

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Védekezésre nem alkalmazható növényvédőszerek... Időszerűek a növény védőszeres kezelések, azonban nem minden szer engedélyezett. Sok  szer kárt okozhat a méh állományban és más populációkban i...
MÁRTON JÓZSEF DÍJ a Fenntartható Magyar Mezőgazda... Mindig örülünk, ha a mezőgazdaságban olyan önálló kezdeményezések jönnek létre, amelyek a jobb életet, a kiszámítható fejlődést támogatják. Különösen ...
Július 1-től bírságot ér a parlagfű! A parlagfű nagyon sok ember életét keseríti meg, emellett nem kis terhet ró az egészségügyre sem. Évek óta szervezett keretek között igyekeznek vissza...
GMO: Áldás vagy csapás? Kb. 2 hete adtunk hírt azokról a szerencsétlen indiai eseményekről, tragédiákról melyek hátterében a GMO ( genetikailag módosított növények) ipari alk...
Növény-egészségügyi vizsgálatok támogatása Az egyes növény-egészségügyi vizsgálatok vissza nem térítendő támogatása június 24-től csak az új formanyomtatványon igényelhető. A „Kifizetési kérel...
A hét egyben – 49. hét Beruházási rekord a harmadik negyedévben, bővülő agrárkapcsolatok, sikeres volt az idei év a zöldség-gyümölcs ágazat számára, előtérben az élelmiszeri...