Az enyhe tél és a korán jött tavasz ugyan kedvezett a méhcsaládok fejlődésének, a hosszan tartó szárazság és a március végi lehűlés miatt azonban mégis gyengébb lehet az idei repce- és akácméztermés. Míg az akác esetében még van remény némi termésre, a repceméz jelentős részéről a méhészek már lemondhatnak. A koronavírus miatt kialakult járványhelyzetben viszont az elmúlt másfél hónapban fokozott érdeklődés alakult ki a magyar méz iránt a külpiacokon.
Az enyhe télnek köszönhetően az úgynevezett generációváltás – amikor elpusztulnak a téli méhek, és helyüket az új egyedek veszik át – sem hirtelen történt meg, így a méheknek is volt idejük felkészülni – mondta el a Magyar Nemzetnek Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke. A szakember szerint ennek ellenére a méhészek nem lehetnek bizakodóak. A március végén és április elején érkezett hidegbetörés következtében az ország számos pontján keletkezett kár a növényekben, a gyümölcsfákhoz hasonlóan a korai tavaszi fagyra érzékeny akác is rosszul viselte a lehűlést.
Míg az akác esetében még van remény némi termésre, a repceméz jelentős részéről a méhészek már lemondhatnak. Az aszály ugyanis jelentősen befolyásolta a virágzást. A szárazság miatt a növény nem nőtt meg, nem lettek oldalhajtásai, kevesebb virág van rajta, és az aszályban nem is ad nektárt. Az idén az átlagosnak mondható repcetermés ötödére számítanak a méhészek, ami körülbelül ezer tonna repcemézet jelent.
Most már hiába jön meg az eső, sajnos nem várható változás. Az idei év nagyon gyenge lesz a repceméz szempontjából – mondta Bross Péter.
A koronavírus-járvány hatásai a méhészeteket sem kerülték el. Ám míg a legtöbb ágazat kedvezőtlen hatásokról számolt be, a mézpiacon élénkülés látszott. Bross Péter szerint az elmúlt másfél hónapban fokozott érdeklődés alakult ki a magyar méz iránt a külpiacokon. Bár a járvány kitörése utáni első napokban leállt az export, egy rövid szünet után a kivitel újraindult. A szállítmányok ma már zavartalanul haladnak Németországba, Franciaországba és Olaszországba is. A megnövekedett kereslethez egyelőre nem társult áremelkedés, a méz a nemzetközi piacon továbbra is olcsón cserél gazdát.
Lenyomhatja a kínai mézet a helyi?
A cikk szerint a magyar méhészek optimisták, azt remélik, hogy a közeljövőben az árakon is érezhető lesz a koronavírus hatása. Bizakodásukat az is alátámasztja, hogy miközben korábban nagy mennyiségben érkezett kínai méz az Európai Unióba, a hírek szerint a kikötőkben felhalmozott készletek mára kiürültek. Így a harmadik országból származó mézszállítmányok csak nagyon vontatottan érkeznek meg. A nagy nyugat-európai mézcsomagoló cégek döntéshozói pedig emiatt elgondolkoztak azon, hogy továbbra is Kínából importálják-e a mézet. Amennyiben pedig a kínai mézimport csökkenne, az különösen kedvező fejleményt jelentene a teljes európai méhésztársadalomra nézve. Ráadásul így nem csupán az árak emelkednének, hanem végre az uniós piacot is meg lehetne tisztítani a kétes eredetű és minőségű méztermékektől – írták.