A PRRS-mentesség fenntartásához elengedhetetlen az állattartók tudatossága  

Hosszú évek munkájának köszönhetően ez év elején Magyarországnak sikerült elérnie mentességét a sertések reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó szindrómája (PRRS) betegségtől. Ahhoz azonban, hogy ez az állapot fenntartható legyen, továbbra is elengedhetetlen a tervszerű hatósági munka. És legalább ugyanolyan fontos a felelős állattartói magatartás.

A PRRS a sertéstartás egyik legnagyobb gazdasági veszteséget okozó fertőző betegsége. Becsült kártétele évente meghaladja a 2 milliárd dollárt a világon. Magyarországon a 2010 és 2013 közötti időszakban a fertőzés a sertéstelepek több mint negyedét elérte, igen jelentős gazdasági kárt okozva a sertéságazatnak. Ezért 2014-ben sokszereplős, megfeszített PRRS-mentesítési munka vette kezdetét hazánkban. Az elmúlt nyolc évben az állam mintegy 7 milliárd forinttal támogatta a mentesítési tevékenységet. Illetve rajta keresztül a sertéságazat fajta- és technológiaváltásának folyamatát.

A nemzetközi PRRS-mentesség elérése jelentős mértékben a magyar sertéstartó gazdák hozzáállásán múlik
A nemzetközi PRRS-mentesség elérése jelentős mértékben a magyar sertéstartó gazdák hozzáállásán múlik (Fotó: Pixabay)

Éves szinten 80-100 ezer laboratóriumi vizsgálat

Számos más intézkedés mellett a kis és nagy létszámú sertésállományokra egyaránt kiterjedő, éves szinten 80-100 ezer laboratóriumi vizsgálat elvégzésével sikerült elérni, hogy 2022 februárjában – utolsóként Csongrád-Csanád és Hajdú-Bihar megyék PRRS-mentesítésével – az ország teljes területén sikerült felszámolni a betegséget. Noha ez vitán felül egy fontos mérföldkő a hazai állategészségügy történetében, korántsem a végső cél. A következő lépés ugyanis az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) által deklarált nemzetközi mentesség megszerzése. Erre azonban egy évi folyamatosan fenntartott mentességet követően kerülhet sor.

Fontos kiemelni, hogy a nemzetközi PRRS-mentesség elérése jelentős mértékben a magyar sertéstartó gazdák hozzáállásán múlik. Akiknek elsősorban az alábbi – a szakmai érdekképviseleti és tenyésztőszervezetek közreműködésével kidolgozott – előírásokkal kell tisztában lenniük és azokat betartaniuk.

A költségek a kereskedőt, a szállítót vagy az állattartót terhelik

•    Hazánkban a PRRS-mentesség fenntartása szempontjából a legnagyobb veszélyt az import hízóalapanyag behozatala jelenti. Ezért már nem lehet PRRS-sel fertőzött élő sertést külföldről Magyarországra beszállítani. (Ez alól csak az azonnali vágási célra történő szállítás jelent kivételt.)
•    Tenyésztési vagy továbbtartási célból csak mentes állományból szabad sertést beszállítani az országba, tizennégy napnál nem régebbi, egyedi mentességet alátámasztó eredmény birtokában. 
•    Ezen túlmenően minden beszállított sertést 60 napig karanténba kell helyezni, s ez idő alatt el kell végezni az állatokon a hatályos Nemzeti PRRS Mentesítési Tervben meghatározott vizsgálatokat. 

Amennyiben mégis fertőzött szállítmány érkezne az országba, úgy azt haladéktalanul el kell szállítani Magyarországról, vagy a sertéseket helyben le kell ölni! A Nébih felhívja a figyelmet arra is, hogy ezeknek az intézkedéseknek a költségei minden esetben a kereskedőt, a szállítót vagy az állattartót terhelik.

Növekszik az ágazat nemzetközi versenyképessége

Hosszú távon jelentős előnyökhöz juttathatja a sertéságazatot a PRRS-mentesség, hiszen a betegség okozta közvetlen gazdasági veszteségek csökkentése mellett számottevően mérséklődik az antibiotikum-felhasználás. Ellenben fenntarthatóan növekszik az ágazat nemzetközi versenyképessége. A hazai mentesítés eredményei már most is kézzelfoghatók:
•    meghatározták a PRRS-járvány kitörésének és terjedésének jellegzetes módjait; 
•    hatékony védekezési módszereket (pl. állománycsere) dolgoztak ki;
•    a visszatelepítések során korszerű, magas genetikájú tenyészállatokat állítottak be a hazai sertésállományokba;
•    az új állományok nemcsak a PRRS-től, hanem további 6-8-féle fertőző sertésbetegségtől is mentesek (például Actinobacillus pleuropneumoniae okozta megbetegedés, mycoplasmosis, torzító orrgyulladás vagy sertésdizentéria);
•    az állattartó telepek járványvédelmi felkészültsége jelentősen növekedett;
•    az antibiotikum-felhasználás csökkentése a sertéstartásban rövidesen magával hozza az antibiotikum-mentes sertéshús előállítását is, amelyre Európa-szerte növekvő piaci kereslet mutatkozik.

(Forrás: Nébih)

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Legalább a lépfene terjedését sikerült megállítani... A hatóságok összehangolt, gyors fellépése megakadályozta a nyári lépfenejárvány elterjedését. Az élelmiszerlánc-biztonsági hivatal azon dolgozik, hogy...
Hogyan védjük meg állatainkat télen? Gazdasági állataink számára a télvíz ideje komoly stesszhelyzetet teremthet, mind a beólazás, mind az akár drasztikusan megváltozó takarmányozási visz...
Változó eredményesség a Tolna megyei sertéstenyész... Általában nullszaldóval vagy kisebb nyereséggel zárták a tavalyi évet a Tolna megyei sertéstenyésztő vállalkozások. 2014 második felében az oroszorszá...
Olcsó a hízó Szerbiában! Évek óta nem volt ilyen alacsony Szerbiában a hízósertés ára, mint az idei év elején. Jelenleg 255-270 forintnak megfelelő dinárért adják a hízókat ki...
Madárinfluenza Békés megyében! Madárinfluenza vírus jelenlétét mutatta ki a NÉBIH Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatósága egy Békés megyei baromfitelepen. A vírus elterjedéséne...
Felszámolták egy baromfitelep kacsaállományát Befejeződött a több mint százezres kacsaállomány felszámolása a füzesgyarmati baromfitelepen, ahol a múlt héten mutatták ki a madárinfluenza vírusát. ...