Az évnek a mostani időszakában a növényvédelmi szempontból fontos kártevők közül már csak néhány okoz problémát, a többi már befejezte idei tevékenységét. Gondot okozhat még a mezei pocok, a mocskospajor, a zöld vándorpoloska és az ázsiai márványos poloska.
A mezei pocok egyedsűrűsége néhány térségben nemcsak szántóföldön, hanem gyümölcsösökben is elérte a kritikus szintet, főként, ahol a sorközök füvesítve vannak. Ez azzal a veszéllyel jár, hogy a tél folyamán a rágcsálók nemcsak a füvesítést, hanem a fák gyökérzetét is károsítani fogják. A fertőzött sorközök tárcsázással történő bolygatásával jelentősen gyéríteni lehet a mezei pocok kolóniák egyedsűrűségét. Emellett természetesen lehetőség van a rágcsálóirtó szeres beavatkozásra is, de csak szükséghelyzeti engedély kérelem után. A szükséghelyzeti engedély előírja, hogy milyen feltételekkel végezhető a mezei pocok gyérítése. Az abban leírtakat szigorúan be kell tartani – olvasható dr. Aponyi Lajos növényvédelmi előrejelzésében.
Az ősz folyamán már több alkalommal szóesett a vetési bagolylepke lárvájának, a mocskospajornak a kártételéről. A lepke már egy jó ideje nem rajzik ugyan, de a hernyó szántóföldi és kertészeti kultúrákban most is gondot okoz. A mocskospajor talajszinten károsítva a zöldségféle növények rettegett kártevője, mely növényről növényre haladva legalább akkora károkat képes okozni, mint bármely más talajlakó kártevő. Most elsősorban az őszi vetésű, áttelelő növényekre veszélyes, egészen a tél beálltáig, jövőre pedig a tavasz kezdetétől bábozódásáig tehet károkat széleskörűen a növénykultúrákban.
A zöld vándorpoloska és az ázsiai márványos poloska még most is igen aktív, kedvez neki a nyáriasan meleg ősz, így most ők adják a fő kártevő populációt. Emellett a harlekin katicák jelenléte erősödött fel az utóbbi időben. Táplálkozásra csoportosan keresik fel az érő gyümölcsöket és a szőlőfürtöket. Keresik ugyan a téli pihenőhelyet, de még aktívan táplálkoznak, időnként jókorát csípnek az emberek fedetlen testrészeibe.
