A pálmaolajtermelőknek jól jött a háború

A világ napraforgóolaj-exportjának két kulcsországa, Ukrajna és Oroszország háborúban áll egymással, aminek hatására az egyébként is magas alapanyagárak tovább emelkedtek. Sok élelmiszeripari cég ezért újra a rendkívül környezetszennyező pálmaolaj termeléshez fordult, mert ebben látja a fennmaradása zálogát. A környezetvédelmi problémák a gazdasági nehézségek miatt a háttérbe szorultak. A háború miatt újra nő a pálmaolaj iránti kereslet a világon.

A Politico írta meg, hogy a háború miatt újra nő a pálmaolaj iránti kereslet a világon, ami komoly aggodalommal tölti el a környezetvédőket. A pálmaolaj az utóbbi években komoly aggályokat váltott ki, mert előállítása rendkívül környezetszennyező. A világ termelésének 85 százalékáért Malajzia és Indonézia felelős, ahol rengeteg esőerdőt vágtak ki, hogy helyet biztosítsanak az olajpálmáknak – írta az Euronews. 

A háború miatt újra nő a pálmaolaj iránti kereslet a világon
A háború miatt újra nő a pálmaolaj iránti kereslet a világon

Erdőirtás, szennyezés

Az Európai Parlament Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságának öt évvel ezelőtti jelentése szerint ráadásul a térségben pusztító tűzvészek is elsősorban az erdőirtásra vezethetők vissza, a tüzekkel járó légszennyezés pedig emberek ezreinek halálát okozta. Borneó szigetén a leglátványosabb a változás, itt az esőerdő nagyjából 90 százalékát már kiirtották, elsősorban azért, hogy pálmaültetvényeket hozzanak létre a helyükön.

A környezetkárosítás és az ezzel járó negatív PR-hatások miatt az utóbbi években egyre több cég döntött úgy, hogy felhagy a pálmaolaj használatával. A háború kitörésével azonban a környezetvédelmi szempontok háttérbe szorultak, a folyamat pedig visszafordulni látszik.

Ahogy arra a Válasz Online is felhívta a figyelmet, az orosz invázió előtt a világ napraforgóolaj-exportjának 80 százalékát Oroszország és Ukrajna adta. A kivitel azonban a harcok miatt leállt, az árak pedig emelkedtek. Mindez egy olyan időszakban történt, amikor már egyébként is a magas inflációval küzdött a világ számos országa, így Európa államai is, ahova az ukrán napraforgóolaj-kivitel fele irányul normális körülmények között.

Környezetszennyezés vagy csőd

Az egyik első nagyvállalat, amely tarthatatlannak ítélte meg a helyzetet, a brit Iceland szupermarketlánc volt. A cég március végi közleményében ugyan elismerte, hogy a pálmaolaj felelős a kelet-ázsiai erdőirtásokért, de mégis bejelentette, hogy újrakezdi annak használatát. A cég vezérigazgatója, Richard Walker úgy fogalmazott, nagyon sajnálja, hogy így kell tenniük, de a lépés alternatívája az lenne, hogy számos árut egyszerűen levesznek az üzletek polcairól. Olajat ugyanis a fagyasztott sültkrumplitól a kekszeken és a majonézen át a bébiételekig rengeteg termék előállításához használnak.

Az Icelandhez hasonló következtetéseket vont le a helyzetből sok más cég is, és még többen vannak, amelyek fontolgatják az átállást. A Politicónak ezt több élelmiszeripari szereplő is megerősítette. A kereskedelmi adatok egyelőre még nem olyan frissek, hogy közvetlenül kimutassák a változást, de az biztos, hogy márciusban a pálmaolaj ára is rekordszintre emelkedett a napraforgóolaj-hiány okozta nagy kereslet miatt.

Kiki Taufik, a Greenpeace egyik indonéziai aktivistája így foglalta össze a helyzetet: Ha a növényi olajok ára rekordszintre ugrik, az rossz hír az embereknek, az erdőknek és a vadállatoknak is.

Reménytelenül küzdő orangután az erdőirtás közepén

Egy fenntarthatósággal foglalkozó tanácsadócég, a Competere vezetője szerint bár az Icelandhez hasonló vállalatok döntése igazán látványos, a kisebb cégek azok, amelyek gyorsabban lépnek. Pietro Paganini úgy látja, hogy a nagyvállalatoknak a mozgásterük is nagyobb, mert több napraforgóolajuk van raktáron, és jobban tartanak a közvélemény reakciójától. A kicsik viszont gondolkodás nélkül állnak át a pálmaolajra, mert attól tartanak, hogy különben csődbe mennek.

Gyors változás kellene

Amennyiben nem történik gyors változás, akkor gyakorlatilag biztosra vehető, hogy felpörög az erdőirtás Indonéziában és Malajziában, a jelenlegi kapacitás ugyanis nem tudja ellátni a háború miatt megnövekedett keresletet. Ez pedig újabb élőhelyek elpusztulásával, még több környezetszennyezéssel és a bozóttüzek kockázatának növekedésével jár. Az élelmiszerárak globális növekedése mellett ez az az ár, amit a helyieknek meg kell fizetniük egy tízezer kilométerrel arrébb zajló háborúért.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Konferencia a Virágzó Vidékért "Virágzó Vidékünk Európa Nap - Hogyan tovább agrár-környezetgazdálkodás?"címmel konferenciát szervez a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat 2014. május 22-én...
Hivatalos: a marhahústermelés nem fenntartható Amerikai kutatók kimondták: a húsmarha előállítása sokszorosan meghaladja más állati termékek előállításának költségeit – olvasható az origo.hu-n. Az ...
Alternatív tüzelőanyag: a brikett Bár még tavaszt idéző időjárás uralkodik hazánkban, lassan közeledik a tél és vele együtt a fűtési szezon. Sokak számára természetes, hogy gázzal fűte...
Nyílt napok a bioszén és bio-hulladékok újrahaszno... Ingyenesen látogatható Agrár Szakmai Nyílt Napokra invitálja az érdeklődőket a Terra Humana Kft! A rendezvényen részt vevők a környezetkímélő tápanyag...
Mi történik jelenleg a szántóföldeken? Örülhet a gazdák nagy része, március második felére jelentősen csökkent a belvízzel borított földterületek nagysága, így akadálytalanul folyhatnak a m...
Asszonyélet: száműzné az EU a vékony műanyagzacskó... Elfogadta az Európai Parlament (EP) azokat a szabályokat, amelyek szerte az unióban jelentősen visszaszorítanák a környezetszennyező, 50 mikronnál vék...