A Transport & Environment (T&E) környezetvédelmi civil szervezet új jelentése szerint a szója, a biodízel előállítására használt növény iránti kereslet növekedése ösztönzi a természetes földek ipari termőfölddé alakítását Brazíliában.
„A szójatermesztés terjeszkedése hozzájárul ahhoz, hogy egy egész ökoszisztéma az összeomlás szélére kerüljön. Az EU éppen ennek az árucikknek a keresletét növeli azáltal, hogy növeli felhasználását bioüzemanyag-keverékében” – áll a jelentésben.
Az Amazonas esőerdőjének, a létfontosságú szénelnyelőnek, amelyet néha a „bolygó tüdejének” is emlegetnek, hatalmas területeit az elmúlt években szarvasmarha-legeltetésre és haszonnövények termesztésére alakították át, 2021-ben pedig elérte az erdőirtás 15 éves csúcsát.
“A brazil Amazonast lerombolják, ami a föld tüdejét a fordulóponthoz hozza” – mondta Maik Marahrens, a T&E bioüzemanyagokkal foglalkozó kampánymenedzsere.
„Európa kormányainak és az EU-nak dönteniük kell, hogy lehetőséget adnak az Amazonasnak, és véget vetnek a szójabioüzemanyagok használatának. A pálma miatt tiltakoztak, aszója miatt miért nem?” – tette hozzá.
A T&E régóta kampányol a növényalapú bioüzemanyagok uniós támogatásának megszüntetéséért, a szója pedig különösen a kritika célpontja.
Válaszul a bioüzemanyag-ipar megpróbálta elválasztani az európai tevékenységeket az Amazon pusztulásával, rámutatva az importált szója korlátozott mennyiségére és azokra a fenntarthatósági kritériumokra, amelyeket az importnak be kell tartania. Az uniós jog szerint a bioüzemanyag-alapanyagoknál igazolni kell, hogy olyan területeken termesztették, amelyeken 2008 óta nem irtottak erdőt.
„Ez a logika, miszerint egy olyan európai bioüzemanyag-politikát hibáztathat, amely túlnyomórészt európai nyersanyagokat, hulladékokat és maradékokat tartalmaz valamiért, ami az Amazonasban történik, ez az összefüggés egyszerűen nincs meg” – mondta André Paula Santos, az Európai Biodízel közügyekért felelős igazgatója. Az igazgatóság (EBB) elmondta az EURACTIV-nek.
„Sok fenntarthatósági kritérium megerősíti azt a tényt, hogy ha [szóját] használunk biodízelhez, akkor valószínűleg ez a legfenntarthatóbb felhasználás” – tette hozzá.
A német ipari szervezet, az UFOP adatai szerint 2019-ben a szójaolaj az EU biodízel-termelésének mintegy 6%-át tette ki, ami alacsonyabb arányt jelent, mint a repceolaj és a pálmaolaj, amelyek 38%-át, illetve 30%-át tette ki.
A szójaolaj bioüzemanyagként való felhasználása azonban az elmúlt években megnövekedett az EU-ban, és elérte az egymillió tonnát. Az EU világviszonylatban a negyedik legnagyobb szójaolaj-fogyasztó bioüzemanyaghoz Brazília és az Egyesült Államok – mindkettő 4,3 millió tonnát – és Argentína mögött, amely 1,7 millió tonnát fogyaszt.
Santos cáfolta a T&E azon állítását, miszerint a szójahasználat jelentősen megnövekszik, ha a pálmaolaj-termelést betiltják, kiemelve a repceolaj-termelés növekedését és a használt étolajok bioüzemanyagként való begyűjtését. A helyzet „összetettebb, mint ahogy a civil szervezetek bemutatják” – mondta.
A T&E azon törekvése, hogy betiltsák a szóját biodízel-alapanyagként, fogékony közönségre talált néhány uniós törvényhozó körében. Az Európai Parlament a megújuló energiaforrásokról szóló felülvizsgált irányelv értelmében a szója betiltását javasolta a bioüzemanyagok esetében, és a pálmaolajjal azonos szintre helyezi azt. Ezt a rendelkezést azonban a tagállamoknak el kell fogadniuk, mielőtt jogilag kötelező erejűvé válna, és a tárgyalások folyamatban vannak. A parlament tervei szerint a szója és a pálmaolaj bioüzemanyagként való felhasználásának tilalma a jogszabály hatályba lépésétől kezdve lépne életbe. Jelenleg a pálmaolajból származó bioüzemanyagok tilalma csak 2030-tól lépne érvénybe.
A szója betiltása bevált gyakorlat lehet más országok számára, és „minden bizonnyal megkönnyítené más érdekelt felek számára a kapcsolódó politikák megváltoztatását” a T&E Marahrens szerint. Az EBB azonban azzal érvel, hogy a tilalom valójában visszaüthet, ami ahhoz vezethet, hogy az EU piaci részesedése az alacsonyabb fenntarthatósági követelményekkel rendelkező nemzetekhez kerülne.
Károsíthatná az EU azon képességét is, hogy alapvetően szabályozza a külföldi fellépéseket azáltal, hogy kritériumokat ír elő a közösségbe történő behozatalra vonatkozóan.
„Az a tény, hogy az EU erdőirtási előírásokat vagy szigorú RED tanúsítási követelményeket vezet be, valójában segít ezeknek az országoknak abban, hogy megváltoztassák gyakorlataikat, és javítsák az erdőirtás eredményeit” – mondta Santos. „Ha az EU úgy dönt, hogy tiltsuk be, akkor elveszíti azt a szabályozási hatalmát, amellyel rendelkezik, mert akkor az országok máshoz fordulnak” – tette hozzá.
Az eredeti cikk az Euractiv.com honlapon jelent meg.
