A paksi atomerőmű hűtővízét is felhasználná öntözésre az agrárminiszter

Nagy István agrárminiszter többek között az öntözés fontosságáról és fejlesztésének támogatásáról is beszélt egy interjúban. Arról is kifejtette a véleményét, hogy akár még a paksi atomerőmű hűtővízét is felhasználnák öntözésre. Szerinte egyszerű volna ezt a vizet elvezetni a földekig, mint visszaengedni a Dunába. A beszélgetésben szó volt az aratásról és a magyar mezőgazdasági képzés átalakításáról is.

A Magyar Hírlap munkatársa beszélgetett Nagy István agrárminiszterrel, ezt az anyagot szemléztük.

Milyen volt az idei aratás?

Nagy István: Az őszi vetésű növények betakarítása nagyjából mindenhol befejeződött. A kalászosok közül az őszi árpát viselte meg legkevésbé az időjárás, ez a termésátlagon is meglátszik. Az országos átlag több mint 5,5 tonna hektáronként, de az országrészek között nagy a szórás. Sajnos az őszi káposztarepce igencsak megsínylette a tavaszi aszályt. A növények jellemzően fejletlenek, így a termés átlagos mennyisége alig haladja meg a hektáronkénti 2,5 tonnát. A terméskiesést a magasabb felvásárlási árak sem tudják ellensúlyozni. Az őszi búza esetében az aratási időszakban tapasztalt csapadékos időjárás okozott bajokat, de az országos termésátlag 5 tonna felett van.

Viszonylag alacsony a búza sikér- és fehérjetartalma, ez pedig a sütőipari értékére is hatással van - Fotó: Magro.hu - CSZS
Viszonylag alacsony a búza sikér- és fehérjetartalma, ez pedig a sütőipari értékére is hatással van – Fotó: Magro.hu – CSZS

A végéhez közeledik a rozs és a tavaszi árpa betakarítása, természetesen itt is okozott kisebb-nagyobb problémákat a szélsőséges időjárás. A zab esetében pedig az egyenetlen érés miatt csúszik a betakarítás, ami megint csak az időjárási tényezőkre vezethető vissza. Összességében elmondható, hogy a koronavírus-járvány okozta gondokat csak tetézte az időjárás. Amikor nagyon kellett volna az eső, akkor hetekig nem esett, majd az aratás idején éppen a sok csapadék okozta a gondot a gazdáknak, akiknek ezúton is köszönöm a munkájukat, a kitartásukat.

Augusztus elsejével a Kaposvári Egyetem, az Eszterházy Károly Egyetem Gyöngyösi Károly Róbert Campusa és a Pannon Egyetem Georgikon Karának integrációjával létrejött az új Szent István Egyetem. Mit várnak az új rendszertől?

Ez az integráció példa nélküli. Debrecen kivételével az agrár-felsőoktatás is alapítványi fenntartásba kerül. Nagy felelősséggel nyúltunk hozzá, mert senki nem volt elégedett a mostani állapottal. A gazdák sem, akik azt tapasztalták, hogy a végzett agrármérnökök nem elég felkészültek, nem elég gyakorlatorientáltak, nem tudnak megfelelni azoknak a kihívásoknak, amelyeket egyébként a huszonegyedik század lehetőségként kínál nekik. A hallgatók sem feltétlenül szerették ezt a képzési formát azért, mert úgy érezték, hogy nem versenyképes a tudásuk, nehéz az elhelyezkedés. Az egész integrációt megelőzte egy felmérés a gazdálkodók között, hogy milyen képzést szeretnének. Kiderült, hogy a tananyagon és a képzési struktúrán is változtatni kell. A hallgatók is versenyképesebb tudást akarnak, mert szeretnének a világ élvonalához tartozni. Továbbá a gazdáktól is elvárás, hogy a legmodernebb gépeket is rá lehessen bízni a végzettekre és ismerjék a modern technológiákat is. Az alapítvány ennek megvalósítását tűzte ki célul.

Átalakul az agrár-felsőoktatás: az új Szent István Egyetem integrációjával versenyképesebb egyetem kialakítása a cél - Fotó: Adam's Photovison
Átalakul az agrár-felsőoktatás: az új Szent István Egyetem integrációjával versenyképesebb egyetem kialakítása a cél – Fotó: Adam’s Photovison

Megoldhatja a szakemberképzést és utánpótlást ez az integráció? Hozzájárulhat a sikeres generációváltáshoz?

Remélem, hogy igen, de legalábbis közelebb visz a probléma megoldásához. Azt szeretnénk elérni, hogy mindenkiben tudatosuljon, ez nagyon korszerű, nagyon modern, a legszélesebb ismereteket integráló tudományterület. A mai elvárás már nem csak az, hogy egy agrármérnök tudja, mennyi a gabona sortáv, vagy mit kell etetni a sertéssel. Ma már komoly informatikai ismeretek kellenek, komoly kémiai tudás, és legalább egy idegen nyelv. Olyan fokú képzettséget kell megszerezniük diákjainknak, amire korábban nem volt példa. Ma a legfontosabb egy agármérnök számára az informatika.

Az összes szenzorból begyűjtött adatot értelmezni kell, és az eredmények alapján a megfelelő döntést meghozni.

A Komárom-Esztergom megyei Kocson 800 szarvasmarhát két ember lát el. Az egyik egy irodában ül és értelmezi az adatokat. Már abból is rengeteg következtetést kell levonni, ha egy tehén többször megy oda az etető-automatához. Azért megy oda, mert ivarzik, vagy mert vemhes, vagy mert éhes és több takarmányra van szüksége? Ha kevesebbszer, mert ivarzik, lehet, hogy vemhes, esetleg beteg? Egyáltalán, a termelése összhangban van a fogyasztásával?

A gépészet is nagy változáson ment keresztül. Öt éve is más volt beülni egy traktorba, ma meg pláne.

A Belarusz traktorgyárban meghatározó élményem volt, láttam a legmodernebb traktort és egy „retroszekciót” is, ahol egy 50 évvel ezelőtti típust gyártottak, mert olyan megrendelés érkezett. Ez a kontraszt megdöbbentő volt. A mai fiatalok pedig 50 év múlva is a pályán lesznek. Erre fel kell készíteni őket. Meg kell, hogy értsék, a képzésük nem fejeződik be azzal, hogy elhagyják az egyetemet, hanem éppen akkor kezdődik. A sikeresség azon múlik majd az életükben, hogy milyen gyorsan lesznek képesek felismerni a változásokat. Aki gyorsan reagál, előre jut, kiemelkedik, aki nem, vagy lassan, az nemigen tud előre lépni.

Nagy István agrárminiszter (a kormánynál) a gépészet mellett az öntözés fejlesztésében is nagy lehetőségeket lát - Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
Nagy István agrárminiszter (a kormánynál) a gépészet mellett az öntözés fejlesztésében is nagy lehetőségeket lát – Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Néhány hete arról is beszélt, hogy több mint 20 milliárd forintos beruházássorozat indul a Homokhátságon, ezen belül pedig majdnem 4,5 milliárd forintból 1500 hektáron fejlesztik az öntözést. Arról viszont nem hallani, hogy sorra indulnának az öntözési beruházások. Mi a helyzet ezen a téren?

Pedig sorra indulnak fejlesztések, szinte hétről-hétre új beruházások valósulnak meg. A folyamat töretlen, egymás után alakulnak az öntözési közösségek és a beruházások. A trend és az irány jó. Az évi 17 milliárd forintot előirányzó határozaton túl is születtek döntések, ilyen a Mezőhegyesi beruházás, amely 2500 hektár öntözését teszi lehetővé, ennek kivitelezése is folyamatban van. A Civaqua Debrecen térségében oldja meg az öntözési nehézségeket. Ezek mind-mind felette vannak az eddig eldöntött fejlesztéseknek. Jóval nagyobb ütemben zajlanak az öntözési beruházások, mint ahogy eredetileg terveztük. Majd annak lesz hírértéke, ha bejelentjük, hogy elértük a tervezett 200 ezer hektár öntözését.

Most mennyit öntöznek?

A fele már megvan. És ahogy közeledünk 2022-höz, ez a szám rohamosan nőni fog.

Átlagosan 2000 hektárral számolva ez 50 beruházást jelent.

Igen, és ez nem egy lehetetlen helyzet. Egy folyamat elején vagyunk, amelynek a homokhátsági beruházássorozat az egyik első eleme. Az öntözésfejlesztés társadalmi, gazdasági és környezeti szempontból is kulcskérdés; hiszen ez adja a termelés biztonságának és hatékonyságának alapját. Éppen ezért a tavalyi év egyik legnagyobb eredménye, hogy elfogadtuk az öntözéses gazdálkodásra vonatkozó törvényt. Ez kimondja, hogy az öntözés közérdek. Ezért törvénybe foglaltuk, hogy a speciális öntözési szolgalom értelmében a szolgáló ingatlan tulajdonosa köteles tűrni az öntözés kialakítását és üzemeltetését, amiért természetesen megfelelő kártalanítást kap.

Ez pedig azt jelenti, hogy mindenkinek lehetősége nyílik az öntözéses gazdálkodásra.

Emellett 10 éven keresztül évi 17 milliárd forint forrást biztosít a kormány az öntözésfejlesztésre, ami jelentős összeg. A célunk, hogy két év alatt 200 ezer hektárra, majd 2030-ra legalább 400 ezer hektárra növeljük az öntözött területek nagyságát. Ezt segíti az a döntésünk is, amellyel az öntözésfejlesztési beruházások pályázható összegének eddigi 500 millió forintos felső határát 2 milliárd forintra emeltük. Ezzel lehetővé válik, hogy a változatlan 50 százalékos intenzitás mellett, a gazdák életszerű pályázati feltételekkel, megfelelő öntözési beruházási támogatáshoz jussanak. Örülök, hogy a kormány felismerte az öntözés szükségességét, és megteremti a lehetőségét, hogy az öntözött területek számát és nagyságát minél gyorsabban kiterjessze.

Hol lesznek ezek a területek, inkább az Alföldön?

Igen, ott van nagyobb szükség a vízre, az öntözésre. A Homokhátság, a Nyírség, a Hajdúság, Békés kiemelt terület.

Mi lesz a Dunántúllal?

– Ott kevesebb öntözést igénylő kultúra van. A több vizet a zöldség- és vetőmagtermesztés és a csemegekukorica igényli. A korábban említett területeken ezekből van több. Emellett ma már az összes intenzív gyümölcsültetvény létesítését is csepegtető öntözéses technológiával hagyjuk jóvá.

Kell majd új csatornákat létesíteni az öntözés fejlesztéséhez?

Idővel igen, de első körben azzal számolunk, hogy a meglévőket tesszük rendbe.

Megépül a Duna–Tisza-csatorna is, és összekötik a két folyót?

Ez nehéz kérdés, 150 éve megosztja a szakembereket, nem lehet rá alapozni. Más megoldásokat preferálunk, akár még a paksi atomerőmű hűtővízének felhasználását is.

Ez érdekes elképzelés, mi a lényege?

Az erőmű kiveszi a Dunából a maga számára szükséges vizet, és a blokkok hűtéséhez jó néhány méter magasra emeli. Aztán a meleg vizet visszaengedi a Dunába, ami környezetvédelmi problémát okoz. Sokkal egyszerűbb volna, ezt a vizet öntözésre használni, már csak azért is, mert ott van a magasban, és el lehet vezetni a földekig. Erről már egyeztettünk a paksi szakemberekkel is, ígéretes tervnek látszik.

Akkor csak nem feledkeztek meg a Dunántúlról sem.

Nem, és hadd jegyezzem meg azt is, hogy itt tiszta vízről, hűtővízről van szó. Nem kell félni tőle. Egyébként sem kell félni a víztől, még ha heves esőként jön is, nem kell katasztrófaként tekinteni rá. Ez sajnos mindig azt a képzetet hozza a mérnökökben, hogy ezeket a vizeket gyorsan el kell vezetni. Arra kellene ráébreszteni nemcsak őket, hanem mindenkit, hogy ez a víz áldás. Gyűjtsük össze, tározzuk be! Mert ha megfigyeljük, két hét múlva jönnek a hírek az aszályról Akkor nagyon jó lenne ezt a “felesleges” vizet felhasználni. Ezt a szemléletet kell kialakítani. És ezzel nem okoznánk semmilyen kárt, nem a rétegvizet, nem a talajvizet használnánk öntözés céljára. Jobban megfelelnénk a környezetvédelmi előírásoknak és a fenntartható fejlődés igényének.

A teljes interjút itt lehet elolvasni.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Így gondozza gyümölcsfáit! Hasznos információkat tartalmazó cikkekre bukkantunk a Kapanyél blogján. Legyen kis, vagy nagy kertről, virágokról, vagy gyümölcsökről, ültetvényekről...
Hasznos tanácsok a kerti munkákhoz Elérkezett az igazi nyár, s ahogy az lenni szokott, a kertésznek viharokkal és rekkenő hőséggel kell számolnia. Ezekben a hetekben a betakarítás, vala...
Csak mezőgazdászoknak! Az agrárágazat szereplőit érintő fontos témákról lesz szó a szeptemberi Gazdag Gazda Roadshow 4 állomásán. Tudja, hogy hogyan változik a támogatási, p...
Az agráriumban a tudásra van a legnagyobb igény ...fejtette ki az idei Farmer Expo kapcsán Vaszkó László, kiállításigazgató. Ezzel pedig mi is teljes mértékben egyet értünk. Ezért is rendezzük meg s...
Néhány nap múlva startol a Gazdag Gazda roadshow! ... Négy helyszínen szervezünk konferencianapot arról, hogyan használható a leggyümölcsözőbben az e-kereskedelem az agráriumban. A menün marketingfogások,...
Kitörési pont Fontos lesz az agrár felsőoktatás; épülnek a kazah kereskedelmi kapcsolatok; újra lehet cukor Szerencsen; kezdődik a napraforgó betakarítása; csak a m...