Dr. Monica Gagliano a növényi viselkedés egyik legismertebb kutatója. Egyesek szerint csak egy őrült különc, mások viszont üdvözlik a munkáját, mert évezredes emberi tapasztalatokat helyez új megvilágításba: lehet-e tanulni a növényektől, és ha igen, mit tudnak, amit mi nem?
Szerinte a növények nem dekorációk. Bár sokunk lakhelyét teszik otthonosabbá, a növényeket nem érdemes pusztán élő díszletként kezelni. Ennél sokkal bámulatosabb élőlények, már csak azért is, mert egy csomó olyan dolgot tudnak, amire mi nem vagyunk képesek. Például képesek egy olyan szuperorganizmussá klónozni magukat, hogy teljesen azonos genetikájú egyedeik egy 1000 holdnyi, azaz mintegy 4 km² nagyságú földterületet foglaljanak el. Az önvédelemben is nagy újítóknak számítanak, hiszen a kukorica a darazsakat is be tudja vonzani, hogy megóvja magát a hernyók okozta kártól – olvastuk a divany.hu-n
Képesek kommunikálni, érezni és tanulni. Sok szakember egyfajta romantikus áltudományos fellángolásnak tekinti a biológia új irányzatát, amely a növények tudatát kutatja. Ám kiderült többek között, hogy a növények képesek megosztani egymás között a táplálékot, felismerik a rokonaikat, csattogó hangok kiadásával tudnak kommunikálni egymással, számolnka, és azt is érzik, ha megérinted őket.
Annyi tehát mindenképpen elmondható, hogy a tudomány mai állása szerint a növények sokkal szofisztikáltabb módon képesek reagálni a környezetükre, mint azt pár éve gondoltuk. Bár nincsenek idegsejtjeik, de rendelkeznek egyfajta tudattal.
