Tudjuk, hogy aki nem fejleszt, az lemarad, de a termelőkre nehezedő innovációs nyomás ma már a támogatáspolitikán keresztül is egyre fokozódik – mondta a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója egy kecskeméti agrárkonferencián. Gyuricza Csaba szerint az juthat forráshoz, aki fejleszt, és ezt lehetőség szerint iparágon kívüli résztvevőkkel közösen teszi meg.
A NAIK adott róla hírt, hogy Gyuricza Csaba szerint a fejlesztési kényszernek három oka van:
- a gazdasági versenyben való maradás,
- az élelmiszer- és élelmezésbiztonság szigorodó követelményei,
- a fokozódó környezeti és klimatikus kihívások.
A fenntarthatóság is nagyon fontos szempont a gazdálkodásban
Alapelvárás, hogy nem elég csak versenyképesnek lenni. A termelésnek fenntarthatónak is kell maradnia – mondta a gödöllői intézet főigazgatója a kecskeméti konferencián. A fenntarthatóságnak pedig gazdaságilag, környezeti és társadalmi szempontból is meg kell valósulnia. A támogatáspolitika azonban ennek a három pillérnek az egyensúlyát bonthatja meg, és a gazdasági szempontok háttérbe szorulnak – folytatta Gyuricza Csaba.
Véleményem szerint van törleszteni valónk a fenntarthatóság terén. Ez azon is lemérhető, hogy mennyire kiszolgáltatottak vagyunk a támogatásoknak. Azonban az agroökológiai adottságaink jók, és tudnunk kellene élni velük. Amennyiben megnézzük, hogy a régi EU-tagországok hogyan tudnak magasabb hozzáadott értéket előteremteni egységnyi területen, akkor látható, hogy ezt intenzívebb termeléssel és sok inputanyaggal érik el. Fontos továbbá, hogy folyamatosan javítják a technikai színvonalat. A gazdaságok termelési profilja diverzifikált, a feldolgozók pedig termelői tulajdonban vannak. Ne feledjük, hogy fizetőképesebb vásárlókkal is rendelkeznek – beszélt az EU más országaiban fennálló helyzetről a főigazgató. Szerinte ezekben elmaradásban vagyunk a nyugati országokhoz képest.
Erősödni fog az EU-ban az innováció támogatása és jelentősége
2020 után a digitalizáció, a tudásátadás, a környezetvédelem és az élelmiszerbiztonság kerül az EU-s Közös Agrárpolitika fókuszába. Az innováció minden téren erősödni fog, és elsősorban a környezeti célok elérését szolgálja majd. Mindehhez szükség lesz a kutatás-fejlesztés ösztönzésére és az innovatív beruházások erőteljesebb támogatására is. Magyarország jelenleg a megtermelt GDP 1,5 százalékát fordítja kutatásra, agrár-élelmiszeripari beruházásra pedig ennek az 5 százalékát költi. Eközben az ágazat adja a magyar GDP 13-15 százalékát, ilyen arányban lenne szükség az innovációs beruházásokra is – mondta Gyuricza. A NAIK első embere szerint az új Közös Agrárpolitika elsősorban az együttműködésen alapuló innovációkra ad majd sok forrást, márpedig Magyarország éppen ezen a téren küzd kihívásokkal – írták.
