Egy csúcskategóriás mezőgazdasági traktor magasabb, mint egy afrikai elefánt. Egy gabonával teljesen megrakott kombájn pedig akár 36 tonnát is nyomhat – annyit, mint egy kisebb vastagbőrű csorda. Ahogy ezek a gépi vadállatok végig száguldanak a földeken, rendkívüli súlyuk lassan összezúzhatja a talajt, és megnehezítheti a növények gyökereinek növekedését.
Egy új tanulmány szerint ezek a hatások a következő évtizedekben a globális termőterületek 20%-án csökkenthetik a termést.
A traktorok az 1960-as évek óta egyre nagyobbak lettek, és súlyuk ma már majdnem tízszerese az akkoriakénak. Ez nehezebb, mint egyes sauropoda dinoszauruszoké, a valaha élt legnagyobb szárazföldi élőlényeké volt. (A Wikipédia szerint a sauropodák, a hüllőmedencéjű – Saurischia –dinoszauruszok egyik alrendága vagy kládja, amelybe nagy testű növényevők tartoztak.) Bár a gépek méretük miatt hatékonyabbak, ennek a többletsúlynak ára van.
Hogy kiderítsék, hogyan változtak a mezőgazdasági járművek – és milyen hatással lehetnek a talajra –, Thomas Keller, a Svéd Agrártudományi Egyetem munkatársa és Dani Or, a Sivatagi Kutatóintézet munkatársa összegyűjtötte az iparág 1958-ig visszamenőleg közzétett adatait. Ezután modellezték a gumiabroncsok által a talajra különböző mélységben kifejtett erőket.
Tömörödés: túl a határértéken az 50 centiméter alatti talajrétegekben
A gépesített mezőgazdaságban a talaj tömörödése régóta a felső talajban, az 50 centiméternél sekélyebb rétegekben történik. Sok gazdaságban ezt a felső talajt minden évszakban felszántják vagy megművelik, hogy előkészítsék a talajt a vetéshez, így az ilyen nyomások nagyrészt nem jelentenek problémát. A kutatók szerint a probléma most mélyebben van, mivel az 50 centiméter alatti rétegekben a tömörödés gyakran meghaladja a biztonságos határértékeket.
Ez a tömörödés összenyomhatja a talajrészecskék közötti apró tereket, így kevesebb víz és levegő jut a mélyebb talajba. Összességében ezek a változások 10-20%-kal csökkenthetik a terméshozamot. És a hatások valószínűleg hosszú távúak lennének: A földigilisztáknak és más élőlényeknek évtizedekbe telhet, mire fellazítják a talaj mélyét.
Nem csak a kombájnokról van szó. A szántáshoz és a műtrágya kiszórásához használt egyéb mezőgazdasági gépek is nehezebbek lesznek, csakúgy, mint a fakitermeléshez használt járművek. A világ mezőgazdasági földterületeinek mintegy 20%-át nagymértékben veszélyezteti a mély talajtömörödés okozta alacsonyabb terméshozam – jelentették a szerzők a Proceedings of the National Academy of Sciences című folyóiratban. Ezeken a területeken, például Brazília szavannáin és Ausztrália délkeleti részén, sérülékeny a talaj és a nehéz gépek – és ezek a világ kenyérkosarai.
Vannak módszerek a talajtömörödés minimalizálására
Thomas Way, az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának agrármérnöke szerint vannak módszerek a talajtömörödés minimalizálására. Az egyik az, hogy nem szabad nedves földeken közlekedni, ami a talajt sérülékenyebbé teszi. Száraz időjárás esetén pedig a GPS segíthet a gazdáknak abban, hogy minden alkalommal ugyanazokat az útvonalakat járják be, így csökkentve a nyomás alatt álló teljes területet.
Az új tanulmány felveti azt is, amit a tanulmány szerzői “őskori paradoxonnak” neveznek. Ha a modern mezőgazdasági berendezések ilyen mértékben csökkentik a növények termelékenységét, mi történt akkor, amikor a sauropod dinoszauruszok a Földön barangoltak? Talán a jól kitaposott ösvényeken maradtak, találgatják a kutatók, vagy talán a partok mentén gázoltak a vízben. Bármi is legyen a válasz, az biztos, hogy a modern mezőgazdasági gépeket a talaj szilárdságának figyelembevételével kell tervezni, különben a dinoszauruszok útját járják.
(Forrás: science.org)