A magas földgázárak miatt számos műtrágyagyár felfüggesztette vagy beszüntette működését. Igaz ez a Nitrogénművekre is. Akárcsak az uniós gyárak 70 százaléka, a magas földgázárak miatt ős sem tudnak megfizethető árú terméket előállítani. Olcsó műtrágyára a várható európai hiány miatt pedig nincs esély, és ez jövőre is magas élelmiszerárakat okoz majd. „Az energiaválság nemcsak az uniós műtrágyaipart, majd az áremelések átgyűrűzésével az élelmiszeripart, hanem a teljes európai vegyipart teszi tönkre. Márpedig ha leállnak a gyárak, az áttételes hatások miatt mindez további óriási inflációemelkedést és munkanélküliséget jelent” – mondta az Indexnek Bige László.
Miközben az ukrajnai orosz invázió miatt hozott európai szankciókra válaszul folyamatosan csökkent az Európába továbbított orosz földgáz mennyisége, a végén már naponta lökve új történelmi csúcsokra a tőzsdei határidős árakat, már nemcsak az aszály sújtotta, jövedelemhiánytól szenvedő gazdák aggódnak a műtrágyaellátás és a várható árak miatt, hanem maguk a gyártók, sőt a várható éhínség nyomán fellépő politikai instabilitási és migrációs problémák miatt már a politikusok és az ENSZ is. Az Európai Műtrágyagyártók Szövetsége augusztus eleji állásfoglalásában arra hívta fel az európai politikusok figyelmét, hogy az élelmiszer-előállítás hosszú távú biztosítása érdekében garantálják, hogy az ágazat lehetőség szerint továbbra is hozzáférjen a közösség területére érkező földgázhoz, még akkor is, ha ellátási problémák miatt valamilyen szinten korlátozni kell az ipari felhasználást.
Az elszálló gázárak miatt csak júliusban 10 európai gyár állította le vagy korlátozta termelését, mondván, kigazdálkodhatatlan a végtermék ára a vevőik számára. Ez minimum 25 százalékos kapacitáscsökkenést jelent, és a helyzet csak rosszabb lesz, ha a földgáz ára tovább emelkedik.
Pár héttel ezelőtt a péti Nitrogénművek is leállította a termelést. Bige László, a Nitrogénművek Zrt. tulajdonosa elmondta, hogy 10 év átlagában az üzem havi földgázköltsége 5–20 millió euró között változott, ami 300 eurós gázzal számolva 144 millió eurós kiadást jelentene havonta, és akkor még az egy év alatt tízszeresére drágult villamos energiát nem is vették számításba, holott az elmúlt napok 650–800 eurós megawattóránkénti árszintje is komoly terhet jelent a cégnek. Ahhoz képest mindenképp, hogy 2021 tavaszán ez még 45 euró volt megawattóránként.
Példaként említette, hogy a megawattóránként 300 eurós földgázból – durva becslés szerint – tonnánként 1300–1500 eurós nitrogénműtrágyát lehet előállítani. Ez 405 eurós forintárfolyammal számolva 526 500–607 500 forintos tonnánkénti árat feltételez, amit aligha fizetne meg az évszázad aszálya miatt becslések szerint 800–1200 milliárd forintos bevételkieséstől szenvedő növénytermesztő ágazat.
A cég ugyan az őszi mezőgazdasági szezonkezdetre feltöltötte a raktárait a különféle összetételű nitrogénműtrágyákból, és továbbra is a belföldi piac ellátása az elsődleges a számukra, de akkora az európai kereslet, hogy export esetén egy nap alatt el tudnák adni a teljes raktárkészletet.
Tapasztalataik szerint a gazdák most kezdik igazán belátni, hogy egyáltalán nem lesz olcsóbb a műtrágya, nem érdemes továbbra is kivárni a vásárlásokkal. Bige László szerint a nagyobb agrárcégek várhatóan drágán is megveszik a komplexebb nitrogénműtrágyákat, mivel a terméshozamok biztosításához szükségesnek látják ezt. „Legfeljebb kevesebbet juttatnak ki hektáronként a megszokott mennyiségeknél. A nitrogénműtrágyák elhagyásával ugyanis borítékolható a hozam- és bevételcsökkenés is” – tette hozzá.
Óriási lesz a műtrágyahiány Európában, ami már érződni fog a kalászos gabonák őszi fejtrágyázásakor is, ami jellemzően október végén, novemberben esedékes. Illúziónak tartja, hogy az uniós igényeket direkt orosz importból elégítik majd ki, szerinte legfeljebb 7 millió tonna műtrágya hozható be reálisan Oroszországból. A hiány pedig újabb termékár-emelkedéshez vezet az uniós piacokon, aminek hatása a takarmánygyártástól kezdve az állattenyésztésen és az élelmiszeriparon át előbb-utóbb elér a fogyasztókig is.
Az energiaválság nem csak az uniós műtrágyaipart, majd az áremelések átgyűrűzésével az élelmiszeripart, hanem a teljes európai vegyipart teszi tönkre. Márpedig ha leállnak a gyárak, az áttételes hatások miatt mindez további óriási inflációemelkedést és munkanélküliséget jelent
Szerinte az eddigi infláció még csak a kezdet, mivel mostanra még csak a tavalyi gabonaár-emelkedés hatása jutott el az élelmiszerek fogyasztói árába, az idei termelést drágító hatások beépülése még csak most kezdődik. Év végére a lakosság pénztárcáján és a munkahelyeken is érződik majd a krízis, a következmények pedig sokkal súlyosabbak is lehetnek, ha az oroszok tényleg elzárják télre a gázcsapokat.
