Mintegy 15 százalékkal nőtt a hajtatott zöldségek termésmennyisége az elmúlt években. Ugyanakkor a hajtató területek nagysága csökkent.
Lecsökkent a hajtató terület az elmúlt 5-6 évben 3700-3800 hektárra, a megtermelt zöldség mennyisége viszont 15 százalékkal, 430-440 ezer tonnára nőtt – mondta Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) elnöke a Magyar Távirati Irodának.
Csökkent a káposztafélék és a paradicsom termőterülete
A hajtatott növényi kultúrák közül legnagyobb mértékben a káposztafélék és a paradicsom termőterülete csökkent az elmúlt években a szakember tájékoztatása szerint. A paprikaféléké és az uborkáé nem változott, míg a salátafélék területe jelentősen nőtt. A megtermelt mennyiséget nézve a paradicsom, az uborka és a salátaféléknél növekedés, a paprikaféléknél stagnálás, a káposztaféléknél pedig csökkenés volt a jellemző.
A legfontosabb zöldségtermelő területek Csongrád és Bács-Kiskun és Pest megyében vannak
Üvegházi termelés 130-150 hektáron történik, és közel 500-600 hektárnyi fűtött fóliasátor van az országban. A legfontosabb hajtató területek Csongrád és Bács-Kiskun megyében, illetve Pest megye déli részén vannak.
Belföldön adják el a legtöbb árut
A megtermelt áru jelentős része 90-95 százaléka a belföldi piacra jut. Évente 20-25 ezer tonna paprikafélét, és 5-6 ezer tonna hajtatott káposztafélét exportálnak. Kisebb mennyiségben paradicsomot, uborkát adnak el külpiacokon – jegyezte meg a szakember.
Ledó Ferenc szerint az ágazatban jelentős gondot okoz a munkaerőhiány. A termesztéshez, osztályozáshoz és válogatáshoz a megfelelő létszám hektáronként legkevesebb 7-8 ember lenne. Ez a káposztaféléknél hektáronként 2-3 ember. A paprika, az uborka és paradicsom esetében pedig hektáronként 10-12 dolgozóra van szükség.
Munkaerőhiány a hajtatott zöldségek területén
A hajtató kertészetekben jelenleg összesen 30 ezer munkavállaló dolgozik. További mintegy 5-6 ezer embert igényelne azonnal az ágazat, de a munkák szezonalitása miatt nehezen találnak munkaerőt. A hajtatás jelentős része, mintegy 80 százaléka fűtés nélküli termesztésben történik. Ezért a téli időszakban, november közepe és március eleje között nincs munka, majd tavasztól bizonyos ápolási munkákhoz és főleg a betakarításhoz sok munkáskézre van szükség – mondta Ledó Ferenc.
