A rendszerváltást megelőzően a magyar mezőgazdaság egyik fontos exportcikke volt a vetőmag. A szakmában úgy emlékeznek, hogy a magyar nemesítésű fajták néhány évtizeddel ezelőtt még világszerte kifejezetten keresettek voltak. A magyar vetőmagpiac világát viszont csaknem teljesen a nemzetközi cégek uralják.
Ha csak a mennyiséget vesszük alapul, akkor továbbra sincs gond. Magyarország ugyanis a világ hatodik legnagyobb vetőmagexportőre Franciaország, Hollandia, az Egyesült Államok, Németország és Chile mögött. A Vetőmag Szövetség adatai alapján tavaly 113 ezer hektáron 316 ezer tonna vetőmagot termesztettek a magyar gazdák. A hazai helyzetet a G7 gazdasági portál foglalta össze.
Alig van magyar exportőr, magyar mezőgazdasági innováció pedig még kevesebb
Ugyan Magyarországon 850 vállalkozás foglalkozik vetőmag termesztéssel és kereskedelemmel, ezek a magyar kivitelnek nagyjából csak az 5 százalékát adják. A maradék 95 százalékot három nagy multinacionális cég birtokolja, a Monsanto, a Pioneer és a Syngenta. Ezek a cégek főként kukorica vetőmagot szállítanak a külpiacokra. A három nagyvállalattól kiadják a gazdáknak a bázismagot, majd szerződést kötnek a termelőkkel, és a cég megvásárolja tőlük a kész termést, azaz a vetőmagot. A multik vetőmagüzemmel is rendelkeznek, a Pioneer és a Syngenta zöldmezős beruházásban építette meg a feldolgozó gyárát, míg a Monsanto az egykori bábolnai IKR üzemét vette meg.
Polgár Gábor, a Vetőmag Szövetség ügyvezető igazgatója általánosságban azt mondta a G7-nek, hogy az export legnagyobb részét a kukorica vetőmag teszi ki. Kukoricából csak Franciaország exportál többet nálunk Európában.
A magyar vetőmagágazat hatalmas változáson ment keresztül az elmúlt évtizedekben. A rendszerváltáskor a vetőmag termelési területe hirtelen visszaesett, a felhasznált vetőmag mennyisége azonban meredeken emelkedni kezdett. Ez főleg a vetőmag-behozatal hirtelen megjelenése miatt történt. Ma már a magyar gazdák is a külföldön nemesített bázismagokról szaporítják a vetőmagnak valót.
A vetőmag-üzletből a vetőmag termelésével, valamint a növények nemesítésével lehet nyereséget csinálni. De hiába nő rendkívül gyorsan a globális piac (1994 óta a nemzetközi vetőmag-kereskedelem a hétszeresére nőtt), az ázsiai, és azon belül is főleg a kínai vetőmag-import mindenhol letörte az árakat. Ezért az egész ágazat jövedelmezősége visszaesett. Magyarországon az egész növénytermesztés nagy részt négy monokultúrából áll (kukorica, búza, napraforgó, repce), és a feldolgozóipari kapacitások sem túlzottan erősek. Emiatt nem meglepetés, hogy az ország hozzáadott érték nélküli nyersanyagexportőr lett.
A jó vetőmag nemesítése nagyon megéri
Ehhez kitartás és szerencse is kell. Egy-egy fajta nemesítése akár 5-10 évig is eltarthat, mivel a magokat el kell vetni és meg kell várni, míg kikelnek. Tehát a kísérleti növények tulajdonságai – például a szárazságtűrés, a hozamnövekedés illetve a vegyszerekkel szembeni ellenállás – csak a termés beérése után derül ki biztosan. Aztán pedig újra el kell vetni, és ellenőrizni kell. Ráadásul a legtöbb kísérlet nem is sikeres. Ha viszont bejött a dolog, akkor a nemesítő 25 éves növényfajta oltalmat szerezhet, ezalatt az idő alatt pedig a forgalomba hozott vetőmagok árának 10-20 százalékát szedheti be licenszdíjként.
A magyar nemesítés egy része a rendszerváltás után állami kézben maradt, de a szakmának nincs túl jó véleménye a hazai nemesítésről. A hibrid vetőmagok közül lényegében kiszorultak a hazai nemesítésű vetőmagok, a repce és a búza esetében az arány egy százalék, míg a hibrid kukorica kevesebb, mint 10 százalékát adja a magyar fejlesztésű fajták – írta a G7 cikke.
