A COPA/COGECA tagszervezeteinek nagy részével együtt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is részt vett a 39. EU-Észak-Amerika Mezőgazdasági Konferencián, amelyen a két kontinens agrárszervezeti vezetői és kormányzati szereplői beszélgettek az agrárium előtt álló aktuális kihívásokról és a jövőről Dániában. A 2019. szeptember 18-20. közötti koppenhágai tanácskozás panelbeszélgetéseken, 5 szekcióban valósult meg: innováció és technológiák, nemzetközi kereskedelem és mezőgazdaság, politikafejlesztés, piaci trendek, bizalomfejlesztés marketingeszközökkel. Ezeken túl gyakorlati szakmai programok is voltak a dán mezőgazdasági üzemekben.
Az első szekció résztvevői azt a problémát járták körül, hogy hogyan lehet a termelékenységet megőrizni, vagy növelni az innováción keresztül úgy, hogy javul a fenntarthatóság is. Eszerint az innovációs folyamatnak a mezőgazdasági termelők szükségképpen részesei, a szaktanácsadó-rendszerek pedig kulcsszerepet játszanak a termelői és a tudományos szféra közötti közvetítésben. A feltételek heterogenitása miatt az előremutató megoldásokat lehetőleg mindig helyben, az érdekeltek együttműködésével kell megtalálni. A társadalmi tudatosság és azt ezt megalapozó hiteles ágazati kommunikáció felértékelődött, különösen a zöld szervezetek aktivitása és ereje miatt – írta a NAK.
A résztvevők egyetértettek abban, hogy a tudományos alapokra helyezett, objektív vita lenne kívánatos az érzelmekre ható kommunikációval szemben. Az üzeneteket a társadalom számára közérthető módon kell megfogalmazni és a széles közönség által használt új csatornákat is használni kell. A generációváltás kérdésköre nem megkerülhető, mert azon felül, hogy az új technológiákra az új generáció nyilván alapvetően fogékonyabb, valamilyen formában be kell vonzani őket az ágazatba. Ez pedig nem mehet másként, mint további bátorítással, kampányokkal, szemléletformálással, a szektoron belüli adminisztratív és gazdasági korlátozások lebontásával – írták.
A mezőgazdaság nem lehet a szabadkereskedelem áldozata
A beszámoló szerint a két földrészt érintő nemzetközi kereskedelmi vonatkozások kapcsán a beszélgetőpartnerek elmondták, hogy a szabadkereskedelemnek vannak kedvező hatásai. A kínálkozó lehetőségekkel élni, a tárgyalásokat pedig folytatni kell, ugyanakkor minden esetben figyelemmel kell lenni az egyes ágazati érdekek egyensúlyára.
„A mezőgazdaság nem lehet áldozat más szektorális érdekek miatt, mint az a MERCOSUR megállapodás kapcsán is történt. Tiszteletben kell tartani az agrárium érzékenységét és sérülékenységét. A tárgyalásokon kiemelt érdek az átláthatóság és a véleményezhetőség biztosítása. A Brexit kapcsán pedig meg kell kísérelni Nagy-Britanniát piaci szempontból a lehető legközelebb tartani az európai kontinenshez” – mondta Martin Merrild, a házigazda dán szakmai szervezet elnöke.
A beszélgetőpartnerek szerint az egyezmények egyszerre jelentenek veszélyt és lehetőséget, emiatt pedig különösen körültekintően kell eljárni és figyelmet kell fordítani a közvélemény meggyőzésére is, ha a folyamatot a felek az ágazat szempontjából hasznosnak ítélik meg. A végkövetkeztetés szerint a szabadkereskedelemnek minden esetben egyszersmind tisztességes kereskedelmet is kell jelentenie („Free trade must be fair trade!”).
“Az agrárpolitikák jövője Európában és az Atlanti-óceán túlpartján” volt az EU-Észak-Amerika Mezőgazdasági Konferencia egyik legfontosabb témája
Az ágazati politikák fejlesztése körében, a kihívásokat részletezve a COPA elnöke, Joachim Rukwied az erős és stabil agrárbüdzsé követelményén túl szólt az új európai intézményekkel kapcsolatos bizonytalanságokról, illetve a zöld politikai erők előretöréséről. Miközben Európa évtizedek óta küzd az egyszerűsítéssel, az amerikai gazdálkodók túlnyomó része elégedett a Trump-adminisztrációval, mivel jelentősen könnyített a szabályokon és komoly deregulációt hajtott végre. Problémát okoznak ugyanakkor a kereskedelmi csatározások és az időjárási anomáliák, amelyek miatt jelentős veszteséget élt meg az ágazat.
Kanada a versenyképesség-növelése érdekében az elmúlt időszakban a feldolgozóipar támogatását helyezte középpontba. A gyorsan változó feltételek gyors reagálásra alkalmas mechanizmusok kiépítését tették szükségessé, amelyen együttesen dolgozik a kormányzat és a civil szféra. Mexikó nyitott gazdaságának köszönhetően, és az abból fakadó előnyök árnyoldalaként azzal küzd, hogy megőrizze élelmiszereinek szuverenitását, az import javaktól való viszonylagos függetlenségét. Jellemző probléma a magas előállítási költségek melletti alacsony termelői ár, az erőforrások hiánya, valamint a technológiai kiszolgáltatottság. Ezeken szabályozási eszközök kidolgozásával igyekeznek javítani, amely hathatós állami szerepvállalás esetén eredményes is lehet. A következő konferenciára két év múlva, 2021-ben Kanadában kerül sor – írta a NAK.
