A mezőgazdaság jövője vagy sírásója a Green Deal?

Egy fenntarthatóbb jövő felé – írja a Green Deal, a Zöld megállapodás témáját bemutató weboldal az Európai Unió első klímasemleges kontinens megteremtését célzó programjáról. Az éghajlatváltozás és a környezeti károk elleni küzdelem sürgető feladat az EU és az egész világ számára. A jobb jövő érdekében olyan stratégiára van szükség, amelyben Európa továbbra is világelső szerepet tölthet be a fenntarthatóságra és a klímasemlegességre irányuló erőfeszítésekben. Ebben nagy része van a mezőgazdasági termelés szabályozásának is.

Mit tesz az Európai Unió?

Az uniós gazdaság fenntarthatóságát célzó európai zöld megállapodás, a Green Deal az EU ütemterve, amellyel a környezeti és éghajlati kihívásokból lehetőségeket kovácsolhatunk, és az átalakulást mindenki számára méltányossá és befogadóvá tehetjük – írják. Az új növekedési stratégia az EU gazdaságát modern, klímasemleges, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággá hivatott átalakítani. Célja többek között, hogy:

  • az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértéke 2050-re nettó nullára csökkenjen;
  • a gazdaság növekedése függetlenedjen az erőforrás-felhasználástól;
  • a klímasemleges és reziliens társadalom felé vezető úton mindenkinek esélye legyen az érvényesülésre, és ne legyenek elmaradott térségek.
Több útvonal és lehetséges forgatókönyv szerint valósulhat meg a gyakorlatban az európai Zöld megállapodás, a Green Deal - Fotó: Magro.hu, CSZS, Mezőhegyes
Több útvonal és lehetséges forgatókönyv szerint valósulhat meg a gyakorlatban az európai Zöld megállapodás, a Green Deal – Fotó: Magro.hu, CSZS, Mezőhegyes

Az uniós missziók jelentős mértékben hozzájárulnak az európai zöld megállapodás céljainak eléréséhez. Az egyes missziók olyan intézkedések – például kutatási projektek, szakpolitikai intézkedések vagy akár jogalkotási kezdeményezések – portfóliójaként működnek, amelyek egy olyan mérhető cél elérésére irányulnak, amelyet egyedi intézkedésekkel nem lehetne megvalósítani. Ezek a küldetések a Horizont Európa keretprogram szerves részét képezik.

A Green Deal az EU szerint:

Az éghajlatváltozás és a környezet károsodása egzisztenciális veszélyt jelent Európa és az egész világ számára. E problémák kezelése érdekében az európai zöld megállapodás az EU gazdaságát modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággá fogja átalakítani. Az európai zöld megállapodás a koronavírus-válságból is kiutat mutat. A 7 éves uniós költségvetés és a Next Generation EU eszköz révén rendelkezésre álló, összesen 1,8 billió (ezermilliárd) eurót kitevő pénzösszeg egyharmada az európai zöld megállapodás célkitűzéseinek finanszírozására szolgál. Az Európai Bizottság javaslatokat fogadott el annak érdekében, hogy éghajlat-, energia-, közlekedés- és adópolitikája révén az EU 2030-ra legalább 55%-kal csökkenteni tudja a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást az 1990-es szinthez képest. 

Egészséges élelmiszerrendszer 

Az emberek, a társadalmak és a bolygónk egészsége egymással kölcsönhatásban áll. A fenntartható élelmiszerrendszerek ezért az európai zöld megállapodás, azaz az uniós fenntartható és inkluzív növekedési stratégia középpontjában állnak, amelynek célja a gazdaság fellendítése, az emberek egészségének és életminőségének javítása, valamint a természet védelme. A közös agrárpolitika által támogatott európai mezőgazdasági és élelmiszerrendszer jelenleg is a világ egyik etalonja az élelmiszer- és az ellátásbiztonság, a táplálkozás és a minőség tekintetében. Itt az idő, hogy a fenntarthatóság szempontjából is globális viszonyítási ponttá váljon. A fenntartható élelmiszerrendszerre való átállás környezeti, egészségügyi és társadalmi, valamint méltányosabb gazdasági előnyökkel járhat. A világjárványból való kilábalás fenntartható pályára állít minket.

Az EU céljai:

  • az élelmezésbiztonság garantálása az éghajlatváltozás és a biológiai sokféleség csökkenése közepette,
  • az uniós élelmiszerrendszer környezeti és éghajlati lábnyomának csökkentése,
  • az uniós élelmiszerrendszer rezilienciájának erősítése,
  • vezető szerep a versenyképes fenntarthatóságra történő globális átállás folyamatában a termelőtől a fogyasztóig.

Az EU weboldala szerint az európai zöld megállapodás, a Green Deal jóvoltából javulni fog a ma élő emberek és a későbbi generációk jóléte és egészsége. A megállapodás az alábbiakat ígéri:

  • Friss levegő, tiszta víz, egészséges talaj, biológiai sokféleség
  • Korszerűsített, energiahatékony épületek
  • Egészséges és megfizethető élelmiszerek
  • Jobb tömegközlekedés
  • Tisztább energia és tiszta, élvonalbeli, innovatív technológiák
  • Hosszabb élettartamú, javítható, újrafeldolgozható és újrahasznosítható termékek
  • Időtálló munkahelyek és készségfejlesztés az átállás jegyében
  • Globálisan versenyképes és reziliens ipar

Több szempontból is érdemes megvizsgálni a Green Deal gyakorlatát

Kiszámolták, mennyit veszít az Európai Unió a mezőgazdasági termelés zöldítésével, a Green Deal-lel. A koronavírus járvány gazdasági hatásai a most kibontakozó világválság és az infláció. Ilyen körülmények között nehezen elfogadható a Green Deal kapcsán arról beszélni, hogy a termőföldek művelés alóli kivonásával, ökológiai termelésre való átállításával, a vegyszer- és a műtrágyahasználat felezésével csökkentsék a termelést. Fontos kérdések, hogy mennyivel esne vissza az eredmény és ez mennyit drágítana a már egyébként is elszálló árakon. A több lehetséges forgatókönyvet felvázoló és elemzéseket tartalmazó anyagunkat itt lehet elolvasni.

A NAK álláspontja az alábbi hivatkozásokon ismerhető meg:

A NAK számára elfogadhatatlan a „Termőföldtől az asztalig” és a Biodiverzitás stratégia

A Green Deal az élelmiszeriparban is komoly hátrányokat okozhat

súlyos következményekkel járhat az uniós élelmiszertermelésre, a gazdaságokra és a vidékre nézve az Európai Bizottság „Termőföldtől az asztalig” (F2F) stratégiája

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Jövőre teljesíteniük kell a gazdáknak a zöldítési ... Már most készülniük kell a gazdálkodóknak a 2015-ös zöldítési követelmények teljesítésére - hívja fel az érintettek figyelmét a szaktárca a kormányzat...
Tejelő szarvasmarha állomány az Európai Unióban... Melyik uniós országban mennyi tejelő szarvasmarhát tartanak? Vajon ki a tejhatalom Európában? Mi a helyzet a magyar tejelő szarvasmarha állománnyal? E...
Sertésállomány az Európai Unióban Egy korábbi cikkünkben az Európai Uniós tagállamok tejelő szarvasmarha állományáról írtunk, mai cikkünkben pedig a sertésállományt térképezzük fel az ...
2014-es repcetermesztés az Európai Unióban Napvilágot láttak a friss adatok az idei repcetermesztésről. Cikkünkből kiderül, ki termelte a legtöbb repcét, és hogy Magyarország hol áll az uniós r...
2014-es sertéspiac az Európai Unióban Bár még Anglia és Belgium adatai hiányoznak, az eddig nyilvánosságra hozott információkból az látszik, hogy az Európai Unió sertésállománya, noha csak...
Sertéslétszám alakulása Európában Az utóbbi hetekben sorra jöttek azok a támogatások, melyek a sertéstartást kívánják segíteni. Lássuk, hogyan alakult az elmúlt években a sertéslétszám...