Hajdú-Bihar megye területe és népessége alapján a negyedik legnagyobb az országban. Gazdaságát tekintve a mezőgazdaság számít húzóerőnek, de az elmúlt években az ipar is kimagasló teljesítményt nyújt. Erre a területre esik Magyarország legnagyobb agrártérsége, és az ország egyik legnagyobb, mezőgazdasággal foglalkozó vállalata is itt található. A termés jó minőségű földeken érik be, mégis egyre több az ipari terület és beruházás is. Gazdasági összefoglaló Hajdú-Bihar megyéről.
A helyi időjárásra a sok napsütés (évi 2000-2100 óra) és a kevés csapadék jellemző. A csapadék szempontjából Hajdú-Bihar megye az Alföld egyik legszárazabb vidéke, a Hortobágy déli része pedig az ország egyik legszárazabb területe, ahol a csapadék évi mennyisége nem éri el az 500 millimétert. A tél viszont általában kemény fagyokat hoz a megyében, a leghidegebb január hónap – írta a Hellovidék.
A megye legnagyobb nyereségű cégei a 2006-os adózott eredmény szerint (zárójelben az országos toplistán elfoglalt helyezés)
- Friesland Hungária Kft (40),
- National Instruments Europe Kft. (43),
- KITE Mezőgazdasági Szolgáltató Zrt. ( 174).
A mezőgazdaság eredményei Hajdú-Bihar megyében:
2019-ben Hajdú-Bihar megyében a termőföld 55 százalékán, 179,3 ezer hektáron termesztettek gabonaféléket. A búza kiterjedése (59,3 ezer hektár) 1,5, a kukoricáé (103,2 ezer hektár) 8,0 százalékkal nőtt 2018-hoz képest. Búzából (324,3 ezer tonna) 4,3, kukoricából (882,2 ezer tonna) 2,0 százalékkal többet arattak. A hazai kukorica 11 százaléka ebben a megyében termett. Az olajos magvúak közül a napraforgó területe (51,8 ezer hektár) 7,9 százalékkal csökkent, ezáltal a szántó 16 százalékát foglalta el. Termésmennyisége (161,4 ezer tonna) a területével majdnem azonos mértékben (–7,2 százalék) változott, de így is a hazai termés 9,5 százalékát tette ki. A szántó kisebb részén termesztett repce kiterjedése (7,6 ezer hektár) 2,6, hozama (21,8 ezer tonna) 11 százalékkal elmaradt a 2018-as év eredményeitől.
Lucernából az egy évvel korábbinál 7,8 százalékkal nagyobb területen (25,5 ezer hektáron) 1,2 százalékkal kevesebb (115,0 ezer tonna) szénát gyűjtöttek be. A megyében kisebb jelentőségű burgonya területe és termése az egy évvel korábbihoz képest lényegesen nem változott, a cukorrépáé azonban csökkent. Az árpa, a burgonya, a búza, a napraforgó és a zab termésátlaga az előző évinél nagyobb, a kukoricáé, a lucernáé, a repcéé, a rozsé és a tritikáléé kisebb volt, mint 2018-ban. A kukorica, a napraforgó és a zab fajlagos hozama a megyei rangsor első harmadában található. Az árpa egy hektárra jutó mennyisége 2019-ben 2000 óta a legnagyobb volt.
Feltörekvő ipar
Az ipar teljesítményének csökkenése 1993-ban állt meg, majd indult el egy fokozatos növekedés, ami tartósnak bizonyult és jelenleg is tart. 1993 és 2002 között a kereskedelmi kapcsolatok újraalakulása, számos kis és közepes vállalkozás piacnyerése és több külföldi nagybefektető beruházása történt a megyében – írták.
Napjainkban az iparfejlesztés egyik fontos és lehetséges eszközének minősülnek az ipari parkok, amelyek az intenzívebb tőkebevonással elősegítik a termékek és a technológiák szempontjából egyaránt korszerű termelőtevékenység megvalósítását, valamint a változó piaci igényekhez való rugalmasabb alkalmazkodást. Ezáltal nagymértékben hozzájárulnak az ipari struktúra átalakulásához.
A megyében kapott helyet a Deufol logisztikai központja és csomagolóüzeme. Itt épült fel a sanghaji központú Semcorp első magyar üzeme. A megyében található a Alföldi Tej Kft. sajt- és porítóüzeme, valamint a National Instruments (NI) debreceni gyára is. De sokat javíthat majd a megye gazdaságán majd az is, hogy Debrecenben épülhet fel a BMW első magyar üzeme.
Az ipari teljesítmény számokban:
2019-ben a 4 főnél többet foglalkoztató ipari vállalkozások Hajdú-Bihar megyei telephelyein 902 milliárd forint termelési értéket állítottak elő, összehasonlító áron 10 százalékkal (országosan 5,3 százalékkal) többet, mint egy évvel korábban.
A 49 főnél többet foglalkoztató, megyei székhelyű ipari vállalkozások termelési értéke 770 milliárd forintot tett ki, ami összehasonlító áron 1,3 százalékkal meghaladta az előző évit. Az ipar teljesítményének legnagyobb hányadát, 27 százalékát adó gépiparban 5,9 százalékkal, a 25 százalékát képviselő vegyi anyag, termék és gyógyszergyártásban pedig az egy évvel korábbi alacsony bázishoz képest jelentősen, 19 százalékkal nőtt a termelés volumene. Ugyanakkor a kisebb súlyú területek közül az élelmiszeripar és a kohászat, fémfeldolgozás kibocsátásának egyötödöt közelítő visszaesése számottevően mérsékelte az eredményeket.
Ezek befolyásolták az ipari értékesítés volumenét
Az ipari értékesítés volumenének 1,7 százalékos növekedése a belföldi eladások 6,8 százalékos visszaesésének, illetve az export 6,4 százalékos bővülésének eredménye. A belföldi piacok szűkülését elsősorban az élelmiszeripari eladások visszaesése, az export növekményét pedig leginkább a vegyi anyag, termék gyártása, gyógyszergyártás külföldi eladásainak 22 százalékos felfutása eredményezte. Az értékesítési bevételek 33 százaléka hazai eladásokból, 67 százaléka pedig exportból származott.
