Hatpontos petíciót adott be méhészek egy csoportja a Földművelésügyi Minisztériumba. Ezzel kívánják megakadályozni a méheket veszélyeztető növényvédőszerek használatának részleges, 500 ezer hektárra történő engedélyezését Magyarországon. A neonikotinoid betiltása a céljuk.
A tiltakozás oka, hogy több mint félmillió hektárra kért és kapott felmentést (derogációt) a neonikotinoid tartalmú csávázószerek felhasználásának korlátozása alól a Magyar Kormány. Ezzel az ország potenciálisan 500 ezer hektár méhlegelőt veszíthet el. Ha ugyanis a vegyszer a méhek testébe jut, azok legyengülését, és pusztulását okozza – írja közleményében a kérvényt beadó Csuja László biológus, méhész, a Gödöllői Méhészegyesület elnöke.
A neonikotinoidok a méhek mellett az összes rovarra hatnak. Így minden rovarevő állat, hüllők, kétéltűek, és kis testű madarak is elveszítik a táplálékukat, amivel az ökológiai egyensúly is felborulhat. A derogációval pedig a jelenlegi helyzetben korlátlanul lehet felmentést kapni a tiltás alól. Hiába korlátozzák a vegyszerek használatát, ha egy ország felmentést kér rájuk, kijátszható a szabály – számol be a helyzetről a hvg.hu oldal.
A méhészek tiltakoznak a korlátozás alól történő felmentés ellen, és kérelmükben társadalmi egyeztetést kezdeményeznek. A méztermelők célja a neonikotinoid tartalmú vegyszerek végleges betiltása.
A neonikotinoid betiltása céljából íródott petíció hat pontja:
- A megporzást igénylő növények termesztésével kapcsolatban minden évben készüljön statisztika az eredményekről, a területi adatokról, a termésmennyiségről, a becsléses árbevételről, a károsodás mértékéről, és ezek elérhetőek legyenek a nyilvánosságnak is.
- Kötelező online növényvédelmi napló vezetése a szántóföldi, a kertészeti és az erdőművelésben.
- A Magyar Kormány hagyjon fel a vegyszerkorlátozás alóli felmentés kérelmeivel.
- A Kormány tartsa be az Európai Parlament és a Tanács 1107/2009/EK rendeletét, hogy ne lehessen téves értelmezéssel egyes gazdasági csoportoknak jogszerűtlenül piaci előnyt biztosítani.
- A szükséghelyzeti engedélyeket valós adatokon alapuló indokokkal támasszák alá, és egyeztessenek az érintett méhészekkel az engedélyezés alatt.
- Az állam ismerje el, hogy a szükséghelyzeti engedélyek kiadásának gyakorlata vis maior helyzetet teremt a méhészeknek, és ennek kompenzálását kérik megporzási díj formájában.
Számítunk arra, hogy nem foglalkoznak érdemben a problémával. Ebben az esetben jogi lépéseket tervezünk, és a szükséghelyzeti engedély kiadásával való visszaélést jelezzük az EU felé – mondta Csuja László.
Az engedélyezéssel nem lesz olyan méhész, akinek a méhei 6 kilométeres körön belül nem találkozhatnak majd a neonikotinoid tartalmú vegyszerekkel. Ha pedig ez ekkora területen történik, az veszélyezteti az ország mézexportját.
