Mióta az amerikai államok közel felében legális a marihuána termesztése és fogyasztása, pont a legzöldebb államokban ugrott meg a villanyszámla. A kenderpalántáknak ugyanis nem elég az energiatakarékos led-égők fénye, a folyamatosan növekvő energiafogyasztás viszont rosszul jön a Trumpot ellensúlyozni próbáló helyi kormányzóknak.
Megdobta a számlákat a marihuána termesztés
Gyakran hallani, hogy a hazai illegális marihuánaültetvények gazdái azzal buknak le, hogy hirtelen az egekbe szökik a villanyszámlájuk. A kábító THC-t tartalmazó kenderfajták ugyanis a vegetatív fázisban (amikor növekednek) folyamatos, erős fényt igényelnek, csak így nőnek nagyra. Kis palántákkal pedig nem igazán éri meg a dolog, mert a szárított kannabiszt grammra mérve árusítják.
A Guardian egy denveri (Colorado állambeli) kannabisz-ültetvényen járt, ahol hatalmas, 1000 watt teljesítményű, nagynyomású nátriumlámpákkal világítják be az üvegházat. A tulajdonos szerint próbáltak LED izzókat használni, de ezek egyszerűen nem voltak elég erősek. Ezért olyan lámpákat kell használniuk, amiket egyébként kórházakban, műtéti szobákban találunk – ezeknek az olvasólámpáknál ötszázszor nagyobb a fényük. A hírről az Index számolt be.
Ezért egy ültetvénynek akár 4000 dollár, tehát több mint 1 millió forint is lehet a havi villanyszámlája. Az orvosi és rekreációs fűhasználat az amerikai államok közel felében legális, de a megugró áramfogyasztás problémájával senki sem számolt előre.
Denverben például évi 1 százalékkal nő az áramfogyasztás. A város szerint ennek közel fele a fűtermesztők áramzabáló ültetvényeinek köszönhető.
A füvet az elsők közt legalizáló Kaliforniában, az amerikai fűhasználók egyik mennyországában pedig a kannabisz-ültetvények az összes állami áramfogyasztás 1 százalékát adják.
Ez főleg azért okoz majd problémát, mert Donald Trump USA-elnök kiléptette az Egyesült Államokat a párizsi klímaegyezményből. Az elnök ellentmondásos döntése után sok helyi politikus, kormányzó jelentette be, hogy az általuk vezetett állam továbbra is betartja majd az egyezményben foglalt feltételeket. Ez viszont azt jelenti, hogy helyi szinten sokkal szigorúbban kell venni a fogyasztást, az újrahasznosítást és a megújuló energiaforrásokra való átállást.
Majd segít az innováció?
A hatalmas szénlábnyomú fűtermesztés egészen biztosan visszaveti az USA nagy nehezen kiharcolt természetvédelmi eredményeit. A fogyasztás és a terjesztés viszont csak bizonyos államok határain belül legális. Ez pedig érdekes belső piaci körülményeket teremtett: Coloradóban például hatalmas a belső árverseny, a termesztők tehát érdekeltek benne, hogy csökkentsék az eget verő energiakiadásukat, hiszen így nagyobb lenne a hasznuk is.
A legális marihuánatermesztés viszont még az út elején jár, ezért nem feltétlenül kell megijedni ezektől a kezdeti problémáktól. Az ágazat valószínűleg hamar felveszi majd az iramot a több száz éve fejlődő hasonló mezőgazdasági vállalkozásokkal.
Van, ahol már a felére csökkentették a marihuána termesztés áramköltségét
Egyes cégek már meg is kapták a város “zöld plecsnijét”, mivel a vegetatív fázisban a kisebb teljesítményű LED lámpákra álltak át. A nagynyomású nátriumizzókat ők csak a reproduktív fázisban lévő, virágzó kendernél használják. Ezzel gyakorlatilag megfelezték az áramfogyasztásukat. A zöld cégek szerint az ágazatban már most érezni az innováció kedvező hatásait.
A különböző orvosi céllal termesztett fajták, például a “Halálcsillag” vagy az “Eper köhögés” névre keresztelt kender ma már nem csak az egyetemistákat érdekli – a Guardian által felkeresett L’Eagle termesztőcég szerint az ötvenes évek Babyboomer generációja mostanában kezdi újra felfedezni a füvet, és ezzel váltja ki a korosztályukban népszerű alvást elősegítő vagy nyugtató gyógyszereket.
Az orvosi fű mellett kampányolók azt mondják, a kannabisz természetes úton old meg olyan problémákat, amiket az elmúlt évtizedekben csak szintetikus gyógyszerekkel, vagy még úgy sem lehetett kezelni. A kannabisz-biznisz egyébként több mint 1 milliárd dollárnyi adóköteles eladást generált tavaly.
Ha a marihuána termesztés mellett a hazánkban is legálisan termeszthető ipari kenderre is kíváncsi, ezen a linken, továbbá itt is olvashat róla.
