A marhatartásban használható rendszert fejlesztett ki két magyar vállalkozás

Új, az állategészségügy, a szaporodásbiológia és a takarmányozás területén használható rendszert fejlesztett ki 555 millió forintos beruházással a komáromi Solum Zrt. és a balatonfüredi Adexgo Kft. Az új, folyékony és szilárd kiegészítő takarmányok és gyógyhatású anyagok javítják a tejelő tehenek teljesítményét az ellés után, illetve a teljes tejtermelő időszak alatt.

A komáromi társaság vezérigazgatója, Vida Sándor a Magyar Távirati Iroda híre szerint elmondta, hogy a 2 évig tartó munka során takarmány-kiegészítő termékcsaládot hoztak létre, valamint továbbfejlesztették a kényszeritató, úgynevezett drencselő készülékeket. Ezekkel így már diagnosztikai vizsgálatok is végezhetőek.

Az állategészségügy, a szaporodásbiológia és a takarmányozás területén használható a két magyar cég által kifejlesztett rendszer
Az állategészségügy, a szaporodásbiológia és a takarmányozás területén használható a két magyar cég által kifejlesztett rendszer

A projekt részeként összeállítottak egy olyan programot, amely adatokat gyűjt az állatok fiziológiai jellemzőiről. Az adatok felhasználásával az állattartók telep- és egyedspecifikus takarmány-kiegészítőket és adagokat állíthatnak össze megelőző, illetve gyógyászati céllal. A fejlesztés a mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozó Solum Zrt. komáromi tehenészeti telepén, valamint az Adexgo Kft. balatonfüredi takarmánykeverő üzemében történt. A program 555 millió forintos költségének felét a két társaság vissza nem térítendő támogatásként kapta meg, a másik felét pedig önerőként biztosítják. Ebből kétharmad részt az a Solum Zrt. vállalt, amely a komáromi Klapka György Termelőszövetkezet utódjaként alakult. A cégnek 122 résztulajdonosa van és 155 embernek biztosít munkát. A társaság 1600 szarvasmarhát tart, amelyből 770 tejelő tehén. Évente 7 millió liter tejet értékesítenek.

Burgonya és szántó

A társaság egyik legjövedelmezőbb ágazata a burgonyatermesztés, 350 hektáron évente 15 ezer tonnát termelnek, a mennyiség 90 százalékát áruházláncoknak adják el. A vállalkozás összesen 1500 hektár szántót művel, ebből 1200 hektáron gépesített öntözőberendezéseket használ. A Solum Zrt. 2017-ben 3,7 milliárd forint nettó árbevételt ért el, adózott eredménye pedig 276 millió forint volt.

Betiltják a cink-oxid használatát a sertéstakarmányoknál

A takarmányozás témában itt írtunk korábban arról, hogy 2022-re teljes mértékben betiltja az Európai Unió a cink-oxid adalékok felhasználását a sertéstakarmányokban. Az ok a túlzott környezetkárosító hatásuk. A cink-oxid főként a kismalacok takarmányába kerül kiegészítő adalékként. A tenyésztők a cink-oxidot a stressz okozta immungyengülés kivédésére alkalmazzák. A cink esszenciális nyomelem, hiánya anémiához, csont deformitáshoz, a növekedés elmaradásához és bélrendszeri megbetegedések kialakulásához vezethet.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Legalább a lépfene terjedését sikerült megállítani... A hatóságok összehangolt, gyors fellépése megakadályozta a nyári lépfenejárvány elterjedését. Az élelmiszerlánc-biztonsági hivatal azon dolgozik, hogy...
Rovarokból takarmány? Folyamatosan növekszik a Föld népessége, ezzel párhuzamosan növekszik az élelmiszerek iránti kereslet, különösen a húst, a tejet és a tejtermékeket ke...
Hogyan védjük meg állatainkat télen? Gazdasági állataink számára a télvíz ideje komoly stesszhelyzetet teremthet, mind a beólazás, mind az akár drasztikusan megváltozó takarmányozási visz...
Madárinfluenza Békés megyében! Madárinfluenza vírus jelenlétét mutatta ki a NÉBIH Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatósága egy Békés megyei baromfitelepen. A vírus elterjedéséne...
Felszámolták egy baromfitelep kacsaállományát Befejeződött a több mint százezres kacsaállomány felszámolása a füzesgyarmati baromfitelepen, ahol a múlt héten mutatták ki a madárinfluenza vírusát. ...
Indul a naposcsibe szezon és a csibekeltetés!!! A baromfitartók ebben a kora tavaszi időszakban felélénkülnek, ugyanis a naposcsibetartásra leginkább a tavaszi hónapok felelnek meg. Ekkor veszi kezd...