Bár egyelőre még csak az ország keleti felén jelent meg a vaddisznó-állományban az afrikai sertéspestis (ASP), azért a dunántúli vadászoknak is érdemes felkészülni a betegségre. Az fertőzéssel kapcsolatos eddigi tapasztalatokat és eredmények tárták fel a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szokásos vadgazdálkodási konferenciáján.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara hagyományos vadgazdálkodási tanácskozásának egyik fő témája az afrikai sertéspestis vadászatra, illetve a vadgazdálkodásra gyakorolt hatása volt. Bajdik Péter, az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) főtitkára elmondta, hogy a jelenlegi áttekintés azért is fontos, mert a dunántúli vadászok csak hírből ismerik az afrikai sertéspestist, míg a Dunától keletre, főleg a borsodi, a szabolcsi és a hevesi térségben dolgozó vadászok már testközelből ismerik a betegséget.
A 2019. február 10-i adatok szerint 233 ASP-s esetet és 453 fertőzött vaddisznót regisztráltak Kelet-Magyarországon. Az OMVK a 2018. április 21-i első észlelés után azonnal kapcsolatba lépett a NÉBIH-hel, igyekeztek szintetizálni a problémákat és közreműködni a helyzet kezelésében és fertőzés továbbterjedésének megakadályozásában. Bajdik Péter az ASP-elleni védekezés következményei közé sorolta, hogy a tilalmak miatt 2018 második felében Heves megyében például nem lehetett őzbakra és dámbikára lőni. Szintén ezek között említette a társas vadászatok és vaddisznó egyéni vadászatának korlátozásából, illetve a vadhúseladásokból származó bevételek kiesését. Azóta azonban OMVK-nak sikerült enyhíttetnie a szabályokon. Így a fertőzött és különösen ellenőrzött területeken, illetve a pufferzónákban módosultak a vadászatot korlátozó előírások. E szerint engedélyezhetik a vaddisznótól eltérő fajok egyéni és társas vadászatát, valamint bevezették a vaddisznó egyéni és csoportos diagnosztikai célú kilövését.
Sok magyar vaddisznót kell kilőni, hogy eredményes legyen a terv
A diagnosztikai célú kilövések kapcsán a főtitkár megjegyezte, hogy az afrikai sertéspestis továbbterjedésének megakadályozása legjobban így érhető el. Erre már csak azért is ügyelni kell, mert idehaza minden második elejtett nagyvad vaddisznó. Az Országos Vadgazdálkodási Adattár 2017/2018-as vadászati évet mutató összesítése szerint „a vaddisznó jelentett állománya 2017. tavaszán 102 600 példány volt. Ez 0,9 százalékkal volt több a 2016 tavaszi állománynál (101 682). A 2017/2018-as vadászati évben 158 079 vaddisznót ejtettek el. Ez 10,48 százalékkal több az előző évi teríték nagyságához képest (143 081). A jelentett vaddisznólétszám 2018. tavaszán 105 196 példány volt, amely +2,53 százalékos növekedést jelez az előző évi adatokhoz képest. A vaddisznó területi terjeszkedése az utóbbi években az egész országot lefedte, és a hasznosítás eddigi növelése legfeljebb a létszám növekedésének megállapítására volt elég. Az afrikai sertéspestis megjelenése és terjedése az országos és a vadgazdálkodási tájegységi szintű állománykezelési stratégiák új alapokra helyezését teszik szükségessé – folytatta Bajdik Péter. A jövő legfontosabb céljai a vírus terjedésének lassítása és felszámolása. Ennek egyetlen eszköze a vaddisznó állományának és állománysűrűségének drasztikus csökkentése.
