Hazánkban közel 1000 hektáron termesztenek étkezési célú szőlőt. Ebből összesen 373 hektárnyi a csemegeszőlő, a kettős hasznosítású fajtákból pedig jelentős mennyiség kerül étkezési célra, ez teszi ki a többi részt. A gyümölcs magas vitamin- és ásványi anyag tartalma miatt egészséges is – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara zöldség és gyümölcsfogyasztást népszerűsítő programja, az Európai Friss Csapat.
A szőlőfajtákat felhasználásuk alapján két csoportba sorolják: bor- vagy csemegeszőlő. Továbbá sok fajta kettős hasznosítású, vagyis akár friss fogyasztásra, akár borkészítésre is alkalmas, mint például a chasselas (saszla) vagy magyar fajták közül az Irsai Olivér és a Csabagyöngye – írták.
A fajtákról
A csemegeszőlők jellemzően szép, nagy szeműek, ropogós húsúak, fürtjeik jól bírják a szállítást és a tárolást. Kifejezetten csemegeszőlő fajta például az Itália, a Hamburgi muskotály, a Red Globe, a hazai fajták közül a Pölöskei muskotály vagy a Pannónia kincse. A csemegeszőlő fajták piaci szempontból színük, bogyóméretük, alakjuk és fürtméretük szerint csoportosíthatók, valamint megkülönböztethetők magos és magnélküli fajták is. A NAK anyaga szerint napjainkban tendencia, hogy emelkedik azoknak a vásárlóknak a száma, akik inkább a magnélküli fajtákat keresik. Ez a keresletváltozás pedig ösztönzi azt, hogy a magnélküli kategóriában mind a fehér, mind a kék típusban új fajtákat állítsanak elő.
A magyar étkezési szőlő területe és jellemzői
Magyarországon 373 hektáron termesztenek kifejezetten csemegeszőlőt, a legnagyobb területen Bács-Kiskun (146 hektár), Heves (62) és Tolna (44) megyében. Ugyanakkor a kettős hasznosítású fajtákból is jelentős mennyiség kerül étkezési célra, így összességében az étkezési célra szolgáló szőlőterület mintegy 900-1000 hektár. A folyamatos érési sor következtében a csemegeszőlő júliustól októberig frissen fogyasztható. A korai érésűek közül kedvelt a Csabagyöngye, a Szőlőskertek királynője, a muskotály, a saszla, középérésűekből a Pölöskei muskotály, az Attila, a Pannónia kincse, a késői érésűek közül a Hamburgi muskotály, az Afuz Ali és a Moldova.
A gyümölcs kedvező tulajdonságai
A szőlő 80 százaléka víz, energia- és szénhidráttartalma mégis magas, glikémiás indexe azonban mindössze közepes. Nagy víz- és káliumtartalmának köszönhetően jó vízhajtó, méregtelenítő. Jelentős A-, B-, C-, K-vitamin-, továbbá kálium-, szelén-, vas- és folsavtartalma elősegíti a vérképzést, fokozza a szervezet önvédelmi képességét. Továbbá kiváló mangánforrás, ami az anyagcsere folyamatok szempontjából fontos.
Az Európai Friss Csapat program jótanácsa az igazán finom csemegeszőlő vásárláshoz:
Mindig érett szőlőt vegyünk, mert nem utánérő gyümölcs. Tehát, ha nem teljes érésben szedik le, magas savtartalommal és alacsony cukortartalommal, akkor savas is marad, és nem érik be. Érdemes megvizsgálni továbbá a fürtök épségét és a bogyók feszességét is. A frissességet jelzi, ha a szőlőkocsány élénk zöld színű. Fogyasztás előtt mindig meg kell mosni a fürtöket – közölte a NAK edukációs programja.
A program háttere
Az Európai Friss Csapat program a NAK edukációs kampánya, amelynek célja a zöldség- és gyümölcsfogyasztás népszerűsítése a gyermekek és a gyermeket nevelő családok körében. A program arra hívja fel a figyelmet, hogy a friss zöldségek és gyümölcsök könnyen elérhetők, gyorsan elkészíthetők és nagyon egészségesek. Az Európai Friss Csapat program első hároméves periódusa, az Európai Friss Kalandok 2018 és 2020 között futott Magyarországon.
