Az ország valamennyi települését és a meghatározott küszöb feletti gazdaságokat érintő, teljes körű mezőgazdasági adatgyűjtésre, az agrárcenzusra tízévente kerül sor.
A 2020-ban végrehajtott összeírás adatai alapján 2020. június 1-jén 241 ezer gazdaság volt Magyarországon. 2010 óta a gazdaságok száma 31%-kal lett kevesebb, a mezőgazdasági területet használóké kevésbé csökkent, mint az állatot tartó gazdaságoké.
A friss adatok szerint 2020. június 1-jén az ország mezőgazdasági területe 4 millió 922 ezer hektár volt, az ország teljes területének közel 53%-át tette ki. Ennek 82%-a szántóként, 15%-a gyepként hasznosult, szőlők és gyümölcsösök együttesen a mezőgazdasági terület mintegy 3%-át borították.
Gyümölcstermelés szempontjából Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szerepe kimagasló, főként az itt megtermelt alma mennyisége miatt. A régióban jellemzően meggyet, szilvát és diót is termesztenek, de húzóerőnek mégis csak az alma számít – írja a hellovidek.hu.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) adatai szerint a 2020 novembere és 2021. december 31. közötti időszakban több mint 2400 hektár nagyságú új területre adtak ki termőhelyi kataszterbe sorolási határozatokat. Ezek többsége szintén Szabolcs megyében található.
Kisebb lett valamivel az alma részaránya
Mint kiderült, a termesztett gyümölcsfajok esetében a legnépszerűbbnek mondott alma részaránya kisebb lett, a dióé, a kajszié és a bodzáé nagyobb a teljes gyümölcsösterülethez viszonyítva. 2010-ben még a gyümölcsösterület 37%-án almát termesztettek, ez 2020-ra 31%-ra csökkent.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a gyümölcstermelés a következőképp oszlott meg az országban 2020-ban:
régiókat tekintve a Közép-Dunántúlon 18 571 tonna gyümölcsöt takarítottak be,
a Nyugat-Dunántúlon 51 302 tonnát,
a Dél-Dunántúlon 17 785 tonnát,
Észak-Magyarországon 70 611 tonnát,
a Dél-Alföld 58 416 tonnát
az Észak-Alföldön pedig 327 102 tonnát.
Ezekből az adatokból is jól látszik, hogy az Észak-Alföld vezető szerepet tölt be a magyar gyümölcstermesztésben. Nem csoda, hiszen például az ország almatermelésének legnagyobb százalékát Szabolcs-Szatmár-Bereg megye adja.
Persze a természeti adottságok, az időjárási viszonyok is nagyban befolyásolják egy régió gyümölcstermesztését, és bizony az sem mindegy, hogy milyen fajtájú gyümölcs nevelésébe fognak a helyi gazdák.
Vannak, akik szigorúan a helyi adottságoknak megfelelő fajtákkal foglalkoznak, de vannak, akik szívesen kísérleteznek más gyümölcsökkel is.
Hol és mennyi termőterület van?
A gyümölcsültetvények telepítésére alkalmas termőhelyek hazai nyilvántartási rendszere azzal a céllal jött létre, hogy elősegítse a hazai gyümölcsültetvények megfelelő termőhelyre kerülését. A kataszter fenntartását és bővítését a MATE Kertészettudományi Intézet Gyümölcstermesztési Kutató Központ, a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság (AKIT) Újfehértói Kutatóintézet, valamint a Nébih összehangolt munkája teszi lehetővé.
Az utolsó adatok szerint, a 2020 novembere és 2021. december 31. közötti időszakban több mint 2400 hektár nagyságú új területre adott ki termőhelyi kataszterbe sorolási határozatokat a Nébih. Az adatbázis 2021-ben, elsősorban a gyümölcstelepítési és korszerűsítési pályázatnak köszönhetően, jelentősen bővült.
Kiugró eredmények Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében
Bár a termőhelyi kataszteri adatok nem fedik le teljesen a beadott vagy sikeres pályázatok, továbbá a közeljövőben megvalósuló beruházások körét, azonban így is elég információt szolgáltatnak az ültetvénytelepítők szándékairól. A megyei szinten összesített adatokból azonban egyértelműen kirajzolódik Szabolcs-Szatmár-Bereg megye erős dominanciája a hazai gyümölcstermesztésben.
Az adatokból kiderül, hogy Szabolcsban közel 915 hektár új területre adott ki termőhelyi kataszterbe sorolási határozatokat a Nébih. Ez összesen 50 települést érintett. A második legtöbb területre Zala megyében adott ki határozatot a hatóság, itt összesen 4 településhez kapcsolódva. A harmadik megye, ahol nagyobb területet engedélyeztek, Baranya volt, itt összesen 12 települést érintettek ezek a földterületek.
Három megye volt, ahol az élmezőnyhöz képest sokkal kevesebb területet jegyeztek be termőhelyi kataszterbe: Nógrád 18,8 hektárral, itt 3 településhez kapcsolódva. Veszprém megye 27,78 hektárral, illetve Tolna egy kicsivel több, 52,36 hektárral, itt 6 település volt érintett.
De volt olyan megye, amelyben az adatok szerint egyáltalán nem történt termőhelyi kataszterbe való bejegyzés, például Békésben, Csongrádban, Jász-Nagykun-Szolnok és Komárom megyében.
Mi terem a magyar megyékben?
Mivel a termőhelyi kataszteri besorolások nagyobb része több fajra állapítja meg a termőhelyi alkalmasságot, ezért az adatok gyümölcsfajonkénti pontos összesítésre, feldolgozásra nem alkalmasak. Az viszont látható, hogy az egyes termőtájakon leggyakrabban az ott hagyományos fajokra kérték a besorolásokat, amelyek esetében nagyobb helyi termesztési tapasztalat áll rendelkezésre.
A gyümölcsfajokat tekintve a legnagyobb besorolási igény az almára volt (főleg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, de Zalában is jelentős). A bogyós gyümölcsűek csoportjából a szamóca emelkedett ki, de többen soroltatták be területüket bodzatermesztési alkalmasságra is, bár ez utóbbi fajt nem érintette a 2021-es telepítési pályázat. Jelentős igény mutatkozott az új, hazánkban eddig nagyobb területen nem termesztett fajokra is. Például Somogy és Zala megyében mogyoró, Somogyban és Baranyában csipkebogyó termesztésére alkalmas területeket soroltak a termőhelyi kataszterbe.
A Nébih adatbázisában a gyümölcstermőhelyi kataszter településenként, azon belül helyrajzi számonként tartalmazza a besorolt területeket. Ez a táblázat 2014-től egészen 2021-ig jeleníti meg az adatokat.
