Az átlagos szezonokhoz képest 80 százalékkal kevesebb őszibarack terem idén, mert a tavaszi fagyok jelentős károkat okoztak a magyarországi ültetvényekben. A klímaváltozás egyre nagyobb veszélyt jelent, hosszabb távon nem megkerülhető az új, ellenállóbb ültetvények telepítése, a fajtahasználat optimalizálása és a korszerű termesztési módszerek elterjesztése. További kihívás, hogy az ültetvények döntő része elöregedett, elavult művelési rendszer és korszerűtlen fajtaszortiment jellemző a hazai gyümölcsösökre. Kevés az új telepítés, az elmúlt években csak néhány 100 hektár volt.
A NAK a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Igazgatósággal (NÉBIH-MGEI) közösen rendezett őszibarack szakmai tanácskozást és fajtabemutatót 2021. június 25-én, a Pest megyei Tordason. A korszerű fajtahasználattal, a fagykárosodott ültetvények kezelési lehetőségeivel és a modern művelési rendszerekkel kapcsolatban tartottak tájékoztatót a gazdálkodóknak. Az ültetvények – a kamara szerint elodázhatatlan – megújítását segíti egy most futó, nagyszabású pályázat is, amely új ültetvények létesítését, illetve meglévők állományának lecserélését is támogatja.
Dr. Mártonffy Béla, a NAK Kertészeti és Beszállítóipari Országos Osztályának elnöke szerint:
„Az őszibaracktermesztés eredményesen művelhető hazánkban, de csakis akkor, ha megfelelő termőhelyen, megfelelő fajtával és megfelelő termesztéstechnológiával dolgoznak a kertészek. A klímaváltozás komoly kihívást jelent a kertészeti ágazatnak is, fokozottan ellenálló gyümölcsfajták telepítésére lenne szükség. A rendszerváltozás után a hazai gyümölcsnemesítés nehéz helyzetbe került, és így később számos kevésbé fagyálló, ki nem próbált fajta került az országba, telepítésre az ültetvényekben. A szélsőséges időjárás miatt aktuális lenne újragondolni a nemesítést, abba a hazai klímához szokott fajtákat bevonni, amelyből előállított fajták jobban megfelelnek a hazai körülményeknek. Továbbá végre egy működőképes kataszteri rendszert kell felállítani, a gazdák sikeres termőhely- és fajtaválasztása érdekében.”
A magyar őszibaracktermés történelme
Magyarországon az őszibarack-termesztés az 1970-es évtizedben élte a fénykorát, az árutermelő őszibarack-ültetvények területe akkor mintegy 13 ezer hektár volt, ami azóta folyamatosan csökken, jelenleg alig több mint 3 ezer hektár. További probléma, hogy az ültetvények döntő része elöregedett, elavult művelési rendszer és korszerűtlen fajtaszortiment jellemző rájuk. Kevés az új telepítés, az elmúlt években csak néhány 100 hektár terület újult meg. Az éves termés az időjárási körülmények által erősen befolyásolt, ingadozó, általában 16-45 ezer tonna között mozog. Az őszibarack-ültetvények nagyobb hányada Csongrád-Csanád (1294 hektár), Pest (450 hektár) és Bács-Kiskun (394 hektár) megyékben található. Jelentős termelés folyik még Fejér (128 hektár), Somogy (136 hektár), Szabolcs-Szatmár-Bereg (174 hektár) és Heves (169 hektár) megye területén.
