Az egykori Kertészeti Kutatóintézet alapításának 70 éves évfordulója alkalmából tartott sajtótájékoztatóval egybekötött jubileumi rendezvényt a MATE Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóintézete a Herman Ottó Intézetben Budapesten. A szakmai előadásokkal színesített rendezvényen bemutatták Magyarország legnagyobb, kifejezetten gyümölcstermesztési kutatással foglalkozó intézetének 70 évet felölelő jubileumi kiadványát is.
Az ünnepségen beszédet tartott Dr. Gyuricza Csaba rektor, aki az egységes szakmai működésben látja az agrárszektor fellendülését, amiben fontos szerepet kap a MATE. Arról is beszélt, hogy újra egységes irányítás alatt van a magyar kertészeti oktatás és kutatás. Ez óriási lehetőség az egész ágazat számára, hiszen amellett, hogy büszkék lehetünk a múltunkra és az eredményeinkre, amelyekre építkezhetünk, több perspektívát kínál a jelen. Rengeteg feladatot kell megoldanunk. Az elmúlt néhány évtizedben alapvető hungarikumnak tekintett termények esetében exportőrökből importőrök lettünk. Ez nincs arányban azokkal az adottságokkal, lehetőségekkel, amikkel a magyar kertészeti ágazat rendelkezik. Ahhoz, hogy a tendencia megforduljon, összefogásra van szükség. Elkerülhetetlen a kormányzati szerepvállalás, de az ágazati szervezetek, a kutatás és az oktatás csak együttesen tud tartós eredményeket elérni – fogalmazott a rektor.
Új egység, új lehetőségek a kertészetben
Tarpataki Tamás agrárpiacért felelős helyettes államtitkár arról beszélt, hogy nem pusztán névváltoztatásról volt szó. A szervezeti forma alapvetően tud meghatározni képességeket és lehetőségeket. Az új egység olyan lehetőségeket teremt az oktatás és kutatás számára, amelyek eddig nem voltak adottak – mondta. Közölte, hogy példa nélküli agrártámogatási programot dolgozott ki a Agrárminisztérium.
A következő költségvetési ciklusban háromszor annyi vidékfejlesztési forrás fog rendelkezésre állni a magyar agrárium, azon belül a kertészet számára is, mint eddig.
Ez egyrészt óriási lehetőség, másrészt felelősség, de ezt ki kell tudni használni. Annak érdekében, hogy ezek a források megfelelő módon kerüljenek kihasználásra, a kormány létrehozott egy Vidékfejlesztési Kormánybizottságot. Ennek feladata a szakpolitikai célok mellett az átfogó agrárfejlesztési koncepciót tartalmazó programok össztársadalmi hasznosulásának biztosítása – mondta Tarpataki Tamás.
A Kertészettudományi Intézet igazgatója, Dr. Helyes Lajos az egykori és jelenlegi dolgozók szakmaszeretetének töretlen jelenlétét hangsúlyozta. Elmondta, hogy rengeteg dolog változott a kertészeti technológiák területén, különösen az utóbbi 10-15 évben, de ami állandó, az a gyümölcs- és a dísznövénykertészet szolgálata. Ma sem lehet más célunk, mint hatékonyan együttműködni az oktatás és kutatás területén. Az igazgató röviden ismertette az Intézet szervezeti felépítését.
Az intézet munkája jelenleg 3 fő ágazatra épül:
- zöldségtermesztés,
- gyümölcstermesztés, valamint
- a gyógy- és aromanövények.
4 campus (Budán, Keszthelyen, Gödöllőn és Gyöngyösön) 3 tanszékén oktatási, 2 kutatóközpontjában – a Gyümölcstermesztési Kutatóközpont 3 telephelyén (Fertődön, Budatétényben és Cegléden) és a Zöldségtermesztési Kutatóközpont 2 telephelyén (Kalocsán és Szegeden) – kutatási feladatokat lát el.
A rendezvényen Dr. Preininger Éva, a Gyümölcstermesztési Kutatóközpont Budatétényi Kutatóállomásának vezetője bemutatta a 70 év a gyümölcs- és dísznövény-termesztés szolgálatában – Budatétény – Érd című jubileumi kiadványt, mely az elmúlt 7 évtized történetét, kutatásait és eredményeit dolgozza fel.
