Hiába kérte Magyarországgal együtt hat közép-kelet-európai tagállam a mai agrárminiszteri tanácsülésen, hogy az EU tegyen valamit az Ukrajnából beáramló gabonaimport megfékezéséért, Brüsszel nem hozott döntést a kérdésben.
Brüsszel továbbra sem tesz lépéseket annak érdekében, hogy megszüntesse a magyar gazdák versenyhátrányát. A sokkal kevésbé szigorú termelési feltételek mellett előállított import termények ugyanis letörik az árakat, jelentős versenyhátrányt okozva az Ukrajnával szomszédos országok gazdáinak. Ezért kérte a Mezőgazdasági és Halászati Tanács január 30-i ülésén Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Románia és Bulgária közösen, hogy az Európai Bizottság hozzon azonnali intézkedéseket az Ukrajnából beérkező gabonaimport megfékezésére. A hétfői ülésen az Európai Bizottság is elismerte, hogy komoly piaci zavarokat okoz az Ukrajnából nagy mennyiségben beáramló gabona, azonban konkrét intézkedést nem javasolt a kialakult helyzet kezelésére.
A háború kitörése után a globális élelmezésbiztonság szempontjából fontos volt, hogy az ukrán gabona szárazföldi úton is szállítható legyen. Ennek érdekében hozta létre az Európai Unió a Szolidaritási Folyosókat. A cél az volt, hogy ezzel az Európán kívüli országok ellátásának biztosítva legyen, az intézkedés – ezzel szemben az Ukrajnával határos tagállamok termelőit hozta nagyon nehéz helyzetbe. Az érintett országok beszámolói alapján az import jelentős része ugyanis a szomszédos tagállamokban marad és kiszorítja a termelőket hagyományos európai exportpiacaikról is.
Az EU, tehát, egységesen segíti Ukrajnát a szárazföldi gabonaexportban, de annak terheit nem egységesen viselik a tagállamok, a közép-európai, köztük a magyar gazdák fizetik meg az árát.
