A madáretetőknél is vadásznak a karvalyok

Az ország más részeihez hasonlóan a Körös-Maros Nemzeti Park területén is gyakran előfordulnak karvalyok. Télen napi rendszerességgel látogatják a madáretetőket, ahonnan azonban nem magvakat, hanem madarakat zsákmányolnak. A karvaly az alapvetően emberi tevékenységek által befolyásolt, falusi, városi élőhelyi feltételekhez alkalmazkodott állatfajok közé tartozik. Nem zavarja az emberek közelsége, nem csak vadászik, de gyakran fészkel is a településeken.

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság írta meg, hogy nyáron sokszor megfigyelhető, ahogy a kihelyezett madáritatókban iszik, fürdik, télen pedig az etetőkre járó népes énekesmadár csapatok vonzzák. Az etetőről hirtelen, nagy robajjal felröppenő madárcsapat általában egy karvaly villámgyors támadását jelzi. Ezek a kistermetű ragadozók kiválóan használják ki a terepadottságokat és gyors röptük közben is takarásban közelítik meg az etetőket, hogy meglepetésszerűen csaphassanak le. Miután elkapták zsákmányukat, azonnal elkezdik megfosztani a tollazatától.

A karvalyok télen napi rendszerességgel látogatják a madáretetőket, ahonnan madarakat zsákmányolnak - Fotó: Palcsek István
A karvalyok télen napi rendszerességgel látogatják a madáretetőket, ahonnan madarakat zsákmányolnak – Fotó: Palcsek István

Tojók és hímek

A fajnál a tojó lényegesen nagyobb, mint a hím (mintegy 25 % a különbség). Ugyanakkor a hím a színesebb, háta kékes, palaszürke színű, míg mellkasa, hasa narancssárgás mintázattal díszített. Az ivarérett tojók felső és alsó testtájai egyaránt szürke és fehér színezetűek.

A hímek inkább kisebb madarakat – cinegéket, pintyféléket, verebeket – zsákmányolnak -, a tojók pedig rigóféléket, seregélyeket, de akár galambokat, balkáni gerléket is. Védett madarak, s annak ellenére, hogy az etetőkre érkező madarakat zsákmányolják, a természetbarát ember mégis örül a jelenlétüknek.

Karvaly az itatón

Érdekesség, hogy az ókorban (amikor az emberek még nem voltak tisztában a madárvonulás fogalmával), azt hitték, hogy a karvaly, sok más madárhoz hasonlóan télen más alakban jelenik meg, mint nyáron. Úgy gondolták, hogy nyáron kakukként van jelen a világban, télen pedig karvallyá változik.

Élőhelye és költése

Eurázsiában és Észak-Afrikában él. Kedveli az olyan erdőket, ahol nyílt vagy cserjés részek is találhatók. Ha lehetősége van rá, gallyfészkét fenyőfélék sűrű ágrendszerébe építi és puha növényi részekkel béleli. A fészekalj 3-8 tojásból áll, a fiókák 35 nap kotlási idő után kelnek ki a tojásból. A fiatalok gyorsan fejlődnek, négy hetesen már elhagyják a fészket.

A karvalyok átlagosan négy évet élnek. Ez a madárfaj manapság az egyik legelterjedtebb ragadozó madár Európában, bár populációjukat megviselte a második világháború időszaka. Az organoklorin tartalmú rovarölő szerek, amelyekkel a magvakat kezelték vetés előtt, feldúsultak az európai állományban és olyan mértéket értek el, amely képes volt végezni a kevésbé ellenálló egyedekkel, valamint vékonyabbá és törékenyebbé tette a lerakott tojások héját, amelyek ezáltal eltörtek a tojó alatt. A populáció azonban kezd helyrejönni, mióta betiltották a hasonló szereket és manapság viszonylag elterjedtté vált e faj, amely nem veszélyeztetett státuszt kapott a Bird Life International nemzetközi madárvédő szervezettől. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50 000 forint – írta a Wikipedia.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Érdekességek madarainkról – Nappali ragadozó... A hazánkban előforduló fajok két rendbe tartoznak. A vágómadár-alakúak rendjének tagjai a keselyűk, héják, rétihéják, ölyvek, sasok, míg a másik rendb...
800 millióból teleltetnek 600 állatot Dévaványa kö... Közel 800 millió forintból fejleszti a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság (KMNPI) a pusztai élőhelyeket Dévaványa térségében. A projektben a magyar...
Személyit is kapnak a mentett túzokcsibék Dévavány... A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság kiemelt feladata a túzok szabadtéri állományvédelmén kívül a veszélyeztetett fészekaljakból származó tojások m...
Taposással segítik a túzokokat és húst is adnak a ... Volt olyan idő, amikor 100 ezernél is több házi bivaly élt Magyarországon. A mezőgazdaság gépesítése azonban visszaesést okozott a rendkívüli igavonó...
Megújult telepen telelhetnek a szürkemarhák és a b... A legeltetési időszak befejeződésével visszatértek a szürkemarha- és a bivalygulyák a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság megújult dévaványai állatt...
Téli bundát öltöttek a Körösvölgyi Állatpark lakói... Télen a szőrmés állatfajok sűrű szálakból álló, tömött téli bundát növesztenek, amely a természetben a hideg elleni védelmet és az évszakra jellemző ...