A legnagyobb feladat már nem a vízelvezetés, hanem a vízmegőrzés

A megváltozott klimatikus viszonyok miatt szükség van arra, hogy a magyar vízgazdálkodás is átalakuljon. Ma a vízelvezetés helyett már a víz megtartására kell törekedni. A kormány ezért évi 17 milliárd forinttal támogatja a vízgazdálkodáshoz és az öntözéshez kapcsolódó állami fejlesztéseket – mondta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára a Víz Világnapján megrendezett II. Víztudományi Nemzetközi Konferencián.

Az Agrárszektor anyagát szemléztük. A Szent István Egyetem szarvasi campusán az államtitkár arról beszélt, hogy az öntözés elengedhetetlen a gazdaságos mezőgazdasági termeléshez. A klímaváltozás hatásai már érződnek, az elmúlt ősszel és télen például a csapadék mintegy 25 százalékkal kevesebb volt a korábban tapasztaltnál – mondta. Ma a magyar termőföld körülbelül 2 százalékát öntözik, de ennél sokkal nagyobb az igény. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által készített felmérés alapján a termelők nagyjából 266 ezer hektáron ruháznának be az öntözésfejlesztésbe.

A vízmegőrzés lett a vízgazdálkodás egyik legfontosabb feladata Magyarországon
A vízmegőrzés lett a vízgazdálkodás egyik legfontosabb feladata Magyarországon
Hatalmas összeg az öntözéshez kapcsolódó állami főművek fejlesztésére

Feldman Zsolt elmondása szerint a cél az, hogy 2024-ig az öntözhető területek 100 ezer hektárral növekedjenek. Ezért a kormány a következő 10 évben évente 17 milliárd forintnyi, vagyis összesen 170 milliárd forint fejlesztési forrást biztosít az öntözéshez kapcsolódó állami főművek fejlesztésére. Szükség van még a vízjogi engedélyezés egyszerűsítésére és az önkéntes termelői öntözési közösségek ösztönzésére is. A gazdálkodók beruházásait a Vidékfejlesztési Program pályázatai segítik, jelenleg 19 pályázat van még nyitva, 303 milliárd forint keretösszeggel.

Az öntözésfejlesztés központja Szarvas lesz

Mintegy 300 millió forint többlet jut egy Szarvason kialakítandó öntözésfejlesztési bemutatógazdaság és képzési központ kialakítására. Ez a Szent István Egyetem és a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ együttműködésével jöhet létre. Ezeken túl lesz még forrás a közép- és a felsőfokú képzéshez kapcsolódó, a mezőgazdasági vízgazdálkodási képzési és ösztöndíjas program kidolgozására, valamint a talaj- és vízgazdálkodási kutatási és innovációs tématerület Innovációs és Kutatási Alapból támogathatóságának a megvizsgálására.

Közel 34 milliárd forint jut az eredményes működést támogató infrastrukturális-, eszköz- és humánerőforrás-hiány megoldására.

Nagyjából 600 millió forintból mérik fel az állami főműveket és a mezőgazdasági földterületek között elhelyezkedő helyi érdekeltségű közcélú vízilétesítményeket. További feladat az állami tulajdonban lévő, öntözési célra felhasználható vízgazdálkodási rendszerek közé beékelődő, nem állami tulajdonú csatornaszakaszok felmérése. Valamint az aszálykár-elhárítási rendszernek a Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszerbe önálló pillérként beépítési lehetőségének megvizsgálását is tervezik.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Árokmarás vagy dréncsövezés? Mi a jobb belvíz elle... Az utóbbi években visszatérő ’vendégnek’ számít a hazai szántóföldeken a belvíz. Megjelenése komoly hatással van a későbbi talajmunkákra, valamint a n...
Változás: legálisak lehetnek a jogtalanul létesíte... Jó híreket kaptak azok a kúttulajdonosok, akik 2016. június 4-e előtt létesítettek engedély nélkül kutakat. Egy jogszabályváltozás miatt ugyanis lehet...
Vízhiány még épp nincs a mezőgazdaságban a korábbi... Nyáron a csapadékhiány miatt az átlagos időjárású évekhez viszonyítva idén másfélszer több vizet használtak fel az Alföld középső vidékein gazdálkodók...
Vízválság fenyeget, villámárvizekkel és belvizekke... Hazánkban is láthatóak a vízválság fenyegető jelei: 1998 óta a nagy folyóinkon kilenc alkalommal vonult le rekordokat döntő árhullám, holott a megelőz...
Több országrészben is várható vízgazdálkodási fejl... Megújul a vízgazdálkodási rendszer a Jászságban és javítják a Felső-Duna mellékág-rendszerének árvízvédelmét és vízpótlását. A jászsági vízgazdálkodás...
Áder János megfúrta a kútfúrásról rendelkező törvé... A köztársasági elnök az Alkotmánybírósághoz küldte a vízgazdálkodási törvény módosítását. Az Országgyűlés által július 20-án elfogadott, ki nem hirdet...