Az ETH Zürich kutatási projektje szerint a vegyes kultúrák nagyobb termést hoznak, mint a monokultúrák. Az optimalizált vetőmagokkal és a megfelelő gépek alkalmazásával a kutatók úgy vélik, hogy a vegyes kultúrák a jövő valódi lehetőségét jelentik a gazdák számára.
Az ETH Zürich professzora, Christian Schöb által vezetett kutatócsoport kimutatta, hogy a szántóföldi növénytermesztésben a vegyes kultúrák valóban sokkal nagyobb termést hoznak, mint a monokultúrák. Tanulmányukat a Nature Plants című folyóiratban tették közzé a közelmúltban.
Két tesztkert
A kutatók két tesztkertet hoztak létre: az egyiket Svájcban, a Zürichi Egyetem Irchel campusán, a másikat pedig a spanyol Extremadura tartományban. Ez utóbbiban sokkal szárazabb és melegebb az éghajlat, mint Zürichben, így a kutatók megvizsgálhatták, hogyan nőnek a növények a lehetséges jövőbeli éghajlati viszonyok között.
Két vagy négy különböző növénykeverék
Kísérletükben a kutatók nyolc kiválasztott növényfaj közül kiválasztott két vagy négy különböző növény keverékeit vizsgálták, amelyek között búza, zab, quinoa, lencse, csillagfürt, len és állen (a repcéhez hasonló olajos mag), valamint koriander is szerepelt. Csak a különböző fajok magjait használták fel. A növényeket egymástól 12 centiméter távolságra, váltakozó, párhuzamos sorokban vetették el.
A kutatók összehasonlították a vegyes kultúrából származó magtömeget a monokultúrákból származóval. A növények biomasszáját is megmérték a föld feletti növekedésük alapján.
Jelentős termésnövekedés
A monokultúrás termesztéshez képest Spanyolországban már két faj keveréke is 3 százalékkal, Svájcban pedig 21 százalékkal növelte a terméshozamot. Ahol a kutatók négy fajt vetettek egymás mellé, ott a termésnövekedés Spanyolországban és Svájcban 13, illetve 44 százalékos volt.
A kutatók kifejtették, hogy ez a többlethozam elsősorban a biológiai sokféleség hatásának köszönhető: a növények nagyobb változatossága a rendelkezésre álló erőforrások jobb kihasználását és hatékonyabb, természetes kártevők elleni védekezést eredményez – a kísérleteket növényvédő szerek nélkül végezték.
A növények több levelet vagy szárat fejlesztettek
A kutatók azt is megfigyelték, hogy a vegyes kultúrákban a növények több levelet vagy szárat fejlesztettek, mint a monokultúrákban. Más szóval: a növények több energiát és anyagot fektettek a vegetatív biomassza előállításába, és arányosan kevesebbet a magok termelésébe.
Schöb elmagyarázta, hogy a növényeknek kompromisszumot kellett kötniük: minél több energiát fordítanak a vegetatív biomasszára, annál kevesebb marad a magokra. „Ennek ellenére a növények összességében még mindig több magot termeltek, mint a monokultúrában” – mondta az agrárkutató.
A magokat kifejezetten monokultúrákhoz nemesítették. Ez azt jelenti, hogy a növényeket úgy tervezték, hogy akkor teljesítenek a legjobban, ha más, azonos fajtájú növények között nőnek.
A kísérletekben használt fajtáknak tulajdonította, hogy a növények több energiát fektettek a vegetatív biomassza létrehozásába. „A vetőmagokat kifejezetten monokultúrákra nemesítették. Ez azt jelenti, hogy a növényeket úgy tervezték, hogy akkor teljesítenek a legjobban, ha más, azonos fajtájú növények között nőnek.” Schöb valószínűnek tartja, hogy a vegyes kultúrákra alkalmas vetőmagok esetében még nagyobb a többlettermés lehetősége.
Vegyes kultúrákhoz való vetőmagok még nincsenek
Jelenleg nem állítanak elő és nem forgalmaznak kifejezetten vegyes kultúrákban való felhasználásra szánt vetőmagokat. A kutatók ezért a saját kísérleteikből származó vetőmagok betakarításával és tesztelésével vannak elfoglalva. “Meg akarjuk ismételni a kísérleteinket ezekkel a saját előállítású vetőmagokkal, hogy tesztelni tudjuk: a vegyes kultúrában történő szelekció a szó szoros értelmében valóban meghozza-e a gyümölcsét” – mondja Schöb.
A különböző növények betakarítására szolgáló gépek
A vegyes kultúrák térnyeréséhez azonban a mezőgazdasági gyakorlat megváltoztatására van szükség. Többek között a gépeknek képeseknek kell lenniük arra, hogy egyszerre takarítsák be a különböző kultúrákat, és a különböző terményeket szétválogassák. „Ilyen gépek léteznek, de kevés van belőlük, nem beszélve a drágaságukról. Jelenleg egyszerűen túl kevés az igény rájuk” – mondja Schöb.
