A köztársasági elnök visszaküldte, újra megszavazták, és ki is hirdették a családi gazdaságokról szóló új törvényt

Megjelent a Magyar Közlöny 264. számában a családi gazdaságokról szóló törvény, amelyről szóló javaslatot hétfői ülésén egybehangzóan (170 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, egy tartózkodás mellett) ismét elfogadott az Országgyűlés, miután egyszer már november 17-én megszavazta, de a köztársasági elnök adatvédelmi hiányosságok miatt visszaküldte a parlamentnek, és módosítani kellett. A törvényjavaslatot valamennyi parlamenti párt egyöntetűen támogatta.

Az Adózóna írta meg, hogy Áder János köztársasági elnök kifogásolta, hogy a törvény előkészítése során nem kérte ki az előterjesztő a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság véleményét, s emiatt adatvédelmi hiányosságok maradtak a korábban elfogadott törvényjavaslatban, egyebek mellett a törvény sem az őstermelői, sem a családi mezőgazdasági társaságok nyilvántartását illetően nem tartalmazza az adatkezelés célját. Héjj Dávid Ádám, a törvényalkotási bizottság előadója ismertette a hétfői parlamenti vitában a köztársasági elnök észrevételeit. Elmondta, hogy a hiányosságokat a törvényalkotási bizottság orvosolta. Hozzátette, hogy az új törvény jelentős előnyökkel jár a mezőgazdaságban dolgozók, a családi gazdaságok számára.

A jogszabályban három működési formát rögzítettek: a mezőgazdasági őstermelőt, az őstermelők családi gazdaságát és a családi mezőgazdasági társaságot.

Újra megszavazták, és ki is hirdették a családi gazdaságok helyzetét rendező új törvényt - Fotó: Magro.hu, CSZS
Újra megszavazták, és ki is hirdették a családi gazdaságok helyzetét rendező új törvényt – Fotó: Magro.hu, CSZS

Kiegészítő tevékenységek

A jövőben nem kell több vállalkozási formát működtetniük az őstermelőknek, a termelőtevékenység mellett a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó olyan kiegészítő tevékenységet is folytathatnak, mint például a falusi turizmus vagy mezőgazdasági szolgáltatások nyújtása. Változtak az adózási szabályok is. 2021-től az átalányadózás már nemcsak a 8 millió forintot, hanem az éves minimálbér 10-szeresét el nem érő bevétellel rendelkező mezőgazdasági őstermelők számára is elérhetővé válik. A mezőgazdasági támogatások már nem számítanak bevételnek, így azokat sem az adóköteles jövedelem megállapításánál, sem az adózási értékhatároknál nem kell figyelembe venni.

Nem terheli személyi jövedelemadó az őstermelő éves bevételét, ha az összeg nem haladja meg a mindenkori minimálbér ötszörösét.

Az eddigi 600 ezer forint helyett immár az éves minimálbér felének megfelelő bevételig adóbevallást sem kell benyújtaniuk az érintetteknek. A koronavírus-járványra tekintettel a jogszabályba bekerült az is, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei és országos küldöttközgyűlései akár személyes jelenlét nélkül is megtarthatóak. A törvény január 1-jén lép hatályba.

Ez a három működési forma választható a termelők számára

Az új törvény szerint a jelenlegi szabályozással ellentétben három egymástól jól elkülöníthető működési formát választhatnak a termelők. Ezek: az őstermelő, az őstermelő családi gazdasága és a családi mezőgazdasági társaság. Így 290 ezer őstermelő és 83 ezer családi gazdaságban dolgozó választhatja majd ki a neki leginkább megfelelő működési formát – közölte a Demokrata érdeklődésére a jogszabály lényegét Nagy István agrárminiszter. A szakember elmondta, hogy a cél a családi gazdaságok erősítése, a generáció­váltás támogatása és a termelők együttműködésének ösztönzése.

Az egyéni őstermelő, az őstermelők családi gazdasága és a családi mezőgazdasági társaság

Az a 16. életévét betöltött, a vonatkozó nyilvántartásban szereplő természetes személy, aki saját gazdaságában önállóan vagy őstermelők családi gazdaságának tagjaként termel. Az őstermelők családi gazdasága olyan önálló jogalanynak nem minősülő, tagjai vagyonától elkülönülő vagyonnal nem rendelkező termelési közösség, amit legalább két, egymással hozzátartozói viszonyban álló tag hoz létre írásbeli szerződéssel. Az őstermelők családi gazdaságának nevében annak bármely tagja eljárhat, a haszonban és a veszteségben eltérő megállapodás híján egyenlő arányban részesülnek.

A családi mezőgazdasági társaság abban különbözik az előző kategóriától, hogy már létező mezőgazdasági profilú gazdasági társaságok, szövetkezetek, erdőbirtokossági társulások hozhatják létre legalább két olyan taggal, akik egymás hozzátartozói. (Amit a köznyelv tágabb rokonságnak nevez, az a Ptk. szerint sógor, sógornő, anyós, após, nagyszülő, unoka.) Ez tehát sajátos jogállás, amely nem rokonítható más gazdasági és cégformákkal. Ennek megfelelően az őstermelő nem végezheti egyéni vállalkozóként ezt a tevékenységét – írták.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Vegyél! Egyél! Tegyél! pályázat döntője hamarosan... A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és a legnagyobb fővárosi termelői piac, a Termelői.hu egy játékos vetélkedőre hívja a budapesti és a pest ...
Országos ellenőrzés – célpontban az őstermel... A megyei kormányhivatalok földművelésügyi szakemberei országos ellenőrzést tartottak az őstermelők körében. A vizsgálatok során kiemelt figyelmet ford...
Jó hírek a gazdáknak, fontos határidők a támogatás... Jó híreket kaptak a gazdálkodók ezen a héten is, kiváltképp a méhészek és a családi gazdaságot üzemeltetők. Viszont a jó hírek áradata mellett sem sza...
Kedves Őstermelő: ismeri Ön a hatályos törvényeket... A kérdés joggal merülhet fel, ugyanis ismét több olyan módosítás érkezett, amelyek érintik az őstermelőket is. Adózás, könyvelés, földtörvény, haszonb...
Felfelé ívelhet az őstermelők pályája Nagy lehetőségek előtt állnak a gazdák, köztük az őstermelők is az aktuális Vidékfejlesztési Programnak köszönhetően. A támogatási rendszer megváltozo...
Őstermelők pályázati lehetőségei A Magro.hu által szervezett Agrár Akadémia Webkonferencia résztvevői sok érdekes kérdést vetettek fel az őstermelők adózásával és az őket érintő pályá...