A kormoránűző drón lett az első az agrártechnológiai verseny ötletei között

Első helyen végzett hallgatói ötlet kategóriában a Debreceni Egyetem kéttagú csapata a NAK TechLab innovációs verseny országos döntőjében. A kormoránűző drón megoldásán dolgozó fiatalok azt remélik, hogy az ötletükből a közeljövőben működő, sokak által használt eszköz lesz. A részletek kidolgozásához segítséget elsősorban Mag Zoltántól, a Debreceni Egyetem Kancellária munkatársától, illetve egy hajdúszoboszlói haltenyésztéssel foglalkozó vállalkozótól kaptak, a NAK pedig agrárszakmai és üzletfejlesztési mentorálással támogatta őket.

7 hazai egyetem csapata jutott be a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara NAK TechLab egyetemi ötletversenyének döntőjébe, amelyet Budapesten, a köztestület épületében tartottak. Ezen a résztvevők mezőgazdasághoz kapcsolódó találmányaikat mutatták be. Négy csapat ötlet, három pedig prototípus kategóriában adott elő a szakértőkből álló zsűrinek – írta az Unideb.hu.

A fiatalok abban bíznak, hogy a kormoránűző drón ötletéből a közeljövőben működő, sokak által használt eszköz lehet

A kormoránűző drón ötlete lett a legjobb a zsűri szerint

Az ötletek között az első helyet a debreceni egyetemi csapat,az AgroFly érdemelte ki. Ennek tagja, Joó Balázs, a DE Gazdaságtudományi Kar vidékfejlesztési agrármérnök szakos hallgatója mondta el, hogy még az ősszel született egy gondolata, amelyet társával, Harangi Rolanddal, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar növényorvos szakos hallgatójával fejlesztve olyan pilóta nélküli légi járművet terveztek, amely a halastavak halait pusztító kormoránok elűzését szolgálná. Az eszköz ezen felül a mezőgazdasági területek őrzésére is alkalmas lehet.

Így versenyeztek

A háromfordulós verseny döntőjében előbb 4 perces prezentációban az ötlet részleteit, majd a megvalósításához nélkülözhetetlen üzleti- és vállalkozási tervet kellett bemutatni. Ezt követően a zsűri villámkérdéseket tett fel a csapatoknak, melyek megválaszolására összesen két percük volt. A DE hallgatói mindkét részben remekül szerepeltek.

A találmány kialakításának további lépései

Sokat készültünk, és nehéz verseny volt, mások is nagyon jó, eredeti ötletekkel jelentek meg – mondta Joó Balázs. A fiatal ötletgazda arról is beszámolt, hogy a találmánynak egyelőre hiányzik a műszaki rajza, és nincs prototípusa. Ennek ellenére társával együtt abban bíznak, hogy sikerül olyan üzleti partnert találni, aki ebben lehetőséget lát. Így pedig a közeljövőben kézzel fogható, sokak által használt termékké válik a gondolat.

Kapcsolódó kormorános anyagunk:

A nagy kárókatona vita: mennyire rabolja le a madár a halastavak állományát?

Miért gyűlölik a horgászok, a halszaporítással és halneveléssel foglalkozók a kormoránokat? Mekkora a hazai és az itt telelő nagy kárókatona állomány? Milyen súlyos kárt okoznak?
Tovább…

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Vissza nem térítendő támogatás a halászati ágazat ... 40-60% támogatási intenzitással vissza nem térítendő támogatást igényelhető a halászati ágazat szereplői számára, határidő: 2013. október 31. Támog...
Horgászati idénynyitó a Balatonon Fellendülhet a horgászturizmus a héten elfogadott törvénymódosítás eredményeként, amely 2016-tól megszünteti a kereskedelmi célú halászatot a természe...
600 millióból fejlesztjük a halgazdálkodást Hatszázmillió forintot szán a szaktárca a halgazdálkodással összefüggő feladatok, programok és beszerzések támogatására. A mintegy félmilliós honi hor...
Egy méh agya lehet a jövő drónjainak pilótája... Egy háziméh agyának komplett, digitális újraalkotásával akarnak önállóan repülő robotokat létrehozni a Green Brain Project kutatói – írja az IFLS-re h...
Ezek a legjobb drónok 2015-ben! Mennyit szánna egy drónra? Magának, vagy ajándékba venné? Profi vagy kezdő használó? Ügyes vagy nagytudású gépet venne? Ma már a mezőgazdaságban sem r...
Így lehet Önből képzett drónpilóta! Bár a drónok szinte maguktól repülnek, a tapasztalatok azt mutatják, hogy sok még a fehér folt a vezetése terén. Arról nem is beszélve, hogy a mezőgaz...