Hazánk a közvetlen mezőgazdasági támogatások 1,4 százalékát fordítja majd a fiatal gazdák jövedelemtámogatására. A 40 év alatti fiatal gazdák hektáronkénti támogatása ezáltal az eddigi összeg két-két és félszeresére emelkedik, és a területi felső korlát is 300 hektárra módosul a korábbi 90-ről. Ezekkel a feltételekkel nagyjából 157 euró támogatásban részesülhet mintegy 8800 pályakezdő gazdálkodó, aki rendelkezik a megfelelő képzettséggel.
A Szon.hu írta meg, hogy a PRIMOM Alapítvány a Nyíregyházi Egyetem Műszaki és Agrártudományi Intézetével együttműködve Agropodium néven rendezett agrárgazdasági konferenciát.
Drónok, kutatás, oktatás
A szakmai fórumot Czomba Csaba, a PRIMOM Alapítvány kuratóriumi elnöke nyitotta meg. Köszöntőjében kiemelte az agrárdigitalizáció és a drónhasználat jelentőségét, melyek nélkül ma már nem beszélhetünk versenyképes mezőgazdaságról.
A Nyíregyházi Egyetem megbízott általános rektorhelyettese szerint elvitathatatlan az oktatási intézmény regionális vezető szerepe, ez köszönhető a Műszaki és Agrártudományi Intézet falain belül elvégzett kutató és oktató munkának is. Dr. János István kiemelte, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye agrármegye, így az egyetemen tanultakat a hallgatók a diploma megszerzése után helyben hasznosíthatják.
Az agrárgazdasági konferenciát hatodik alkalommal rendezte meg a PRIMOM, a szervezésben minden esztendőben részt vállal a megyei önkormányzat is. Baracsi Endre jó tanácskozást és tapasztalatgyűjtést kívánt a konferencia résztvevőinek, melyet online is nyomon lehetett követni.
Azt gondolom, az itt tanulók számára minden lehetőség adott ahhoz, hogy jó agrárszakemberekké váljanak – fogalmazott a megyei közgyűlés alelnöke.
Az új Közös Agrárpolitika és a fiatal gazdák támogatása
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vezető tanácsadója, Palakovics Szilvia online jelentkezett be, és beszélt a Közös Agrárpolitika jövő évtől esedékes főbb változásairól, a támogatások odaítélésének főbb irányvonalairól.
A szakember elmondta, hogy a 2023 és 2027 közötti időszak uniós támogatási rendszere két pillérre épül. Az első tartalmaz egy 3400 milliárd forintos közvetlen támogatási csomagot, a második pedig egy 2853 milliárd forintos vidékfejlesztési forrást, utóbbi 80 százalékát a magyar állam biztosítja majd.
Elhangzott, hogy hazánk a generációs megújulás előmozdítása céljából a közvetlen támogatások 1,4 százalékát fordítja majd a fiatal gazdák jövedelemtámogatására. A 40 év alatti fiatal termelők hektáronkénti támogatása ezáltal az eddigi összeg két-két és félszeresére emelkedik, és a területi felső korlát is 300 hektárra módosul a korábbi 90-ről. Ezekkel a feltételekkel nagyjából 157 euró támogatásban részesülhet mintegy 8800 pályakezdő gazdálkodó, aki rendelkezik a megfelelő képzettséggel.
Az új időszakban két jelentős változást figyelhetünk meg az eddigiekhez képest. Először is az eddig megszokott Zöldítés és Kölcsönös megfeleltetés és a hozzá tartozó előírások átalakulnak és közösen fogják alkotni a 2023-tól bevezetésre kerülő Kondicionalitást, mely a támogatásokért cserébe – mint eddig is a Kölcsönös Megfeleltetés – minden közvetlen kifizetésben és egyéb érintett támogatásban részesülő számára kötelezően betartandó.
Másodszor pedig új elemként fog megjelenni az önkéntes alapon választható Agro-ökológiai Program, mely évente és önkéntesen a teljes üzemméretre igényelhető területalapú támogatási forma lesz, természetesen a meghatározott szabályok figyelembevételével.
A PRIMOM Alapítvány részletesebben is írt az előadásokon elhangzottakról:
Palakovics Szilvia vezető agrárpolitikai szakértője a Közös Agrárpolitika témakörében adott tájékoztatást. Előadásában ismertette az új meghatározásokat, a meglevő fogalmak bővítését, melyeket az agrárszakembereknek meg kell ismerniük. Ismertette a régi és az új KAP közötti hasonlóságokat és eltéréseket, illetve részletesen szólt a területalapú támogatások új rendszeréről. Részletesen ismertette a kötelező környezeti és klímavédelmi alapfeltételeket, gyakorlati példákkal segítve annak megértését. Szólt az AÖO más rendszerekbe való illeszkedéséről, valamint jó gyakorlatokat mutatott be, melyek válaszhatóként külön értékelés szerint kerülnek latba egy-egy gazdálkodó esetében. Szólt a termeléshez kötött támogatások rendszeréről, valamint felhívta a figyelmet a NAK-nál igénybe vehető szakmai tanácsadásról.
Varga Péter, a GAK NKFT agrár-EDIH szakértője az újonnan alakult AEDIH működéséről szólva elmondta, hogy milyen tervezett szolgáltatások segítik majd a szektorban működő vállalkozások digitális átállását. Tanácsadás, workshop, képzések, sőt, még a fejlesztések tesztelési lehetősége is részét képezi a szolgáltatásoknak. Szólt arról, hogy a digitalizáció már a KKV-k részére is elérhető, sőt erősen ajánlott, hiszen ezzel az átállással fokozódik a hatékonyság és termelékenység egyaránt.
Talajjavítás, bioenergia, GAPSME
Rem Krisztián a Frulity Kft ügyvezetője egy innovatív talajjavító anyagot mutatott be, melynek előnye, hogy teljesen organikus, különleges baktériumok segítségével a gazdálkodó maga is előállíthatja meglevő mezőgazdasági hulladékból. Ezzel nem csak műtrágya használatát lehet kiküszöbölni, hanem lényegesen fokozni lehet a termésmennyiséget. A termék biokontroll minősítéssel rendelkezik.
Kovács Enikő, a fenntarthatóság értékelésének eszközeként mutatta be az életciklus elemzést a bioenergia-ágazatban. Részletesen ismertette az életciklus-elemzés típusait, módszereit, valamint ezek felhasználhatóságát a gazdaságban a bioenergia-termeléssel kapcsolatos környezeti hatások feltárására, valamint a fosszilis energia környezeti szempontból történő összehasonlítására.
Mészáros Éva előadásában egyrészt bemutatta a GAPSME projektet, mely szlovák magyar együttműködésben valósul meg, célja a vállalkozások kettős átállásának támogatása, rezilienciájuk javítása. A nemzetközi kapcsolatokról szólva tájékoztatást adott az Enterprise Europe Network ingyenes szolgáltatásairól. Ezek közül kiemelte a partnerközvetítést és a nemzetközi projektekben való részvétel lehetőségét. A program tanácsadásai közül elsősorban a nemzetköziesedést, valamint a külpiaci információszolgáltatást emelte ki. Bemutatta az Európai Uniós forrásokhoz jutás főbb tudnivalóit, és aktuális pályázati és üzleti lehetőségeket is ismertetett.
Az előadások és a konferencia teljes videófelvétele itt elérhető:
VI. AGROPODIUM – Agrártudomány a mindennapokban, tudomány az agráriumban
