Minisorozatunk második és egyben befejező részéhez érkeztünk. A korábban taglalt kukorica és napraforgó után, a magyar agrárium négy legnagyobb vetésterületű kultúrája közül, a búza és a repce terménypiaci helyzetét is górcső alá vettük.
Újra elemezzük az ukrán helyzet, mely még november 20-ig stabilnak látszik, az országot, a fennálló három kikötői csomópontból folyamatosan hagyja el a termény. Mindez jelenleg nyugvópontra helyezte a világpiaci árakat. A termelők közül sokan még kivárnak az értékesítéssel, de ez gyorsan kockázatossá is válhat, hiszen annak ellenére, hogy az idei aszály miatt itthon alacsonyabbak a termésátlagok, a világ ellátásához szükséges mennyiségek rendelkezésre állnak, ráadásul nehezen becsülhető keleti tartalékokkal a háttérben.
A legutóbbi podcast adásunk óta az ukrán piaci helyzet megváltozott, hiszen azóta az – akkor már folyamatos beszédtémát képező – tengeri korridor megnyílt és ezen már mostanra is tetemes mennyiségű termény hagyta el az országot. És, bár a piac még mindig szinte óráról órára reagál a világ történéseire, annyit bizonyosan elmondhatunk, hogy az árakra ez nagy hatással van. Mostani kétrészes minisorozatunk első részében Balogh Viktor Dr. Kovács Istvánnal, a KITE terménykereskedelmi üzletágának igazgatójával és Kiss Róbert kereskedelmi osztályvezetővel beszélget arról, hogy mit okoz ez a magyar gazdálkodók mindennapjaiban. Első alkalommal a kukorica és a napraforgó, két hét múlva pedig a kalászosok és a repce kerülnek terítékre.
Szereplőink az előző alkalomhoz hasonlóan Dr. Kovács István terménykereskedelmi üzletág-igazgató, Kiss Róbert kereskedelmi osztályvezető és Balogh Viktor marketingigazgató. A terménykereskedelem helyzetéről szóló sorozat előző epizódjának eléréséhez kattintson ide!
(x)
