A kecskeméti szőlőnemesítő legenda 100. születésnapjáról emlékeztek

Dr. Szegedi Sándor szőlőnemesítő születésének 100. évfordulója alkalmából tartottak megemlékezést a Kecskeméti Köztemetőben. A szakember hosszú ideig volt a kecskeméti Katonatelepen található Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Kecskeméti Kutató Állomás vezetője és munkatársa. Számos, ma is termesztett szőlőfajta, elsősorban csemegeszőlő kötődik a nevéhez. A katonatelepi tanyavilág fejlesztésének elhivatott képviselője volt, arra törekedett, hogy Kecskemét a szőlőnemesítés központjaként kiemelkedő szerepet töltsön be a régió és az ország életében.

A december 6-i évfordulón Szabó Attila, a kutatóintézet állomásigazgatója mesélt dr. Szegedi Sándorról, a magyar mezőgazdasági élet kiemelkedő személyiségéről, a csemegeszőlők első nemesítőjéről, Kecskemét egykori közéletének ikonikus alakjának életéről és sikereiről. Ezt követően Szeberényi Gyula Tamás alpolgármester mondta el emlékező beszédét, felidézve dr. Szegedi Sándor életútját. Kiemelte, hogy a neves szőlőnemesítő kecskeméti tanulmányai során szerette meg a kertészetet, és saját bevallása szerint már tanulmányai során eldöntötte, hogy jobb, a betegségekkel szemben ellenállóbb szőlőfajta előállításával kísérletez majd. Azt, hogy mindez sikerült neki, bizonyítja, hogy számos szakfolyóiratban és tankönyvben mutatták már be tevékenységét – írta a Hírös.hu.

A kecskeméti szőlőnemesítő legenda, dr. Szegedi Sándor 100. születésnapjáról emlékeztek a katonadombi temetőben
A kecskeméti szőlőnemesítő legenda, dr. Szegedi Sándor 100. születésnapjáról emlékeztek a katonadombi temetőben

A katonatelepi tanyavilág fejlesztésének elhivatott képviselője volt, arra törekedett, hogy Kecskemét a szőlőnemesítés központjaként kiemelkedő szerepet töltsön be a régió és az ország életében. Ezen felül pedig sokat tett a magyar mezőgazdaság fejlődéséért – közölte Szeberényi Gyula Tamás.

Azt már a Baon írta meg, hogy dr. Szegedi Sándor 1950-től nyugállományba vonulásáig (1981) a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézetben dolgozott. 1951-től a katonatelepi kutató állomáson tevékenykedett, amelynek 1962-től vezetője volt, majd az intézet tudományos igazgatóhelyettesi tisztségét töltötte be. Nevéhez számtalan szőlőfajta, első sorban csemegeszőlők kötődnek, amelyet ma is ismernek és termesztenek. Elsősorban kutatásszervezési feladatok irányítójaként, motorjaként méltatták, rendszerszemléletű stratégiai tervezőként, nemzetközi tekintélyű kutatóként emlegették. Nagyszerű tudományos életútja mellett mindig aktívan kapcsolódott be Kecskemét közéletébe is. A katonatelepi tanyavilág fejlesztésének elhivatott képviselője volt.

Dr. Szegedi Sándor szőlőnemesítőre emlékeztek Kecskeméten

Így élt a szakember

Korán kelt, mint jó gazda, hajnalban bejárta a határt, és mire munkatársai megérkeztek, be is számolt a tapasztalatairól. A kertészeti szakemberekkel végzett közös kutató és társadalmi munkái során igazi közösségeket kovácsolt össze. Vidám, rendkívül közvetlen stílusa miatt nagy baráti társasággal rendelkezett és nagyon sok tisztelője volt. A természet szeretete határozta meg életstílusát – mondta az alpolgármester, aki kiemelte: Szegedi Sándor igazi lokálpatriótaként dolgozott, nemes célokért küzdött, mindig a közérdek szolgálatában.

Fáradhatatlanul és kitartóan törekedett arra, hogy Kecskemét a szőlőnemesítés központjaként kiemelkedő szerepet töltsön be a régió és az ország életében. Törekvései, útkeresései és eredményei mind a magyar mezőgazdaság fejlődését szolgálták – fogalmazott dr. Szeberényi Gyula Tamás.

A megemlékezés végén a síremléknél koszorút helyezett el többek között Szegedi Sándor családja, a kutatóállomás, az önkormányzat és a Mathiász János Borrend.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Eddig nem volt könnyű éve a szőlőtermelőknek Nem kedvezett az idei év a szőlősgazdáknak, ugyanis az enyhe tél és a korai kitavaszodás miatt jelentősen elszaporodtak a szőlő kártevői és kórokozói....
Hogyan telepítsünk szőlőt? Keresve is aligha találunk kiskertet, amelyben ne lenne néhány tőke szőlő, egy szőlősor az út mellett, vagy egy szőlőlugas. A szőlő éppen úgy hozzá ta...
Csökken az Európai Unió csemegeszőlő-termelése... Az elmúlt 10 évben folyamatosan csökken a csemegeszőlő-termelés az Európai Unióban. Ennek oka a termelési költség folyamatos növekedése és az ezzel pá...
Lehetőségek a hazai szőlészetben Vannak még hatékonysági tartalékai a hazai szőlészetnek és borászatnak. Komoly lehetőségek rejlenek az integrált növényvédelemben, illetve a bio- vagy...
Megújult a kecskeméti szőlész-borász kutatóintézet... Mintegy 30 millió forintból megújult a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet-Kecskeméti Kutató Állo...
Védjük szőlőnket a kórokozóktól A szőlőt számos kórokozó (baktériumok, gombák, vírusok) támadják évről-évre, ami mindig nagy kihívást nyújt a termesztők számára. Némely kórokozót kön...