Az elhagyott zártkertek hasznosításának egyik lehetősége a ligetes legelők kialakítása, a több kertre kiterjedő környezetkímélő állattartás. Az elhagyott porták udvarait is hasonlóképpen lehetne hasznosítani juhok legeltetésével és a belőlük készült termékek feldolgozásával. A másik nagy segítség a kárpáti borzderes szarvasmarha lehet az elhanyagolt, elgazosodott területeken.
A Magyar Mezőgazdaságban jelent meg a gazdasszony írása, ezt az anyagot szemléztük. A nyugat-alföldi gazdaságot vezető házaspár mindkét tagja felsőfokú agrárvégzettséggel rendelkezik, korábbi munkáik is a mezőgazdasághoz kapcsolódtak, a férj a nagyszülőktől örökölt földeket, az asszony családjában mindkét ágon gazdálkodtak. Agócs-Paluska Éva Keszthelyen szerezte agrármérnök diplomáját, a férj vadgazda mérnök, halászati, természetvédelmi, vízügyi szakmérnök és ökológiai gazdálkodási mérnök. A Kalocsához közeli Homokmégyen először szántóföldi növénytermesztéssel és gyepgazdálkodással indultak, amit többnyire bérmunkában végeztettek. Az áttörést a 2015-ban elnyert fiatal gazda támogatás hozta meg, amivel gazdálkodásukat állattartással, szőlő- és gyümölcstermesztéssel, méhészettel bővítették ki. Saját gépek, eszközök beszerzése is lehetővé vált számukra.
Több lábon áll a gazdaság
A növénytermesztés és a gyepgazdálkodás 25 hektáron, 2016 óta ökológiai gazdálkodással történik, amelyhez a kezdő lökést az öko-támogatás adta, hiszen a biogazdálkodásra való átállási időszak alatt kisebb haszonnal számolhattak. A Natura 2000 gyepterületeik nagyobb odafigyelést igényelnek, főleg az inváziós fajok miatt. Ezek a kaszálók biztosítják az állataik téli szálastakarmányának jelentős részét.
Szőlő- gyümölcstermesztés a homokon
Amikor lehetőségünk adódott egy nagyobb szőlő terület megvásárlására, belevágtunk. Szekszárdon nőttem fel, ahol mindenki foglalkozik szőlőtermesztéssel, szüleimnek is volt egy kisebb szőlője. 1,5 hektáron Kadarka és Bianca fajtákkal dolgozunk agrárkörnyezetgazdálkodási program keretében. A termést egyelőre nagyobb borászatoknak értékesítjük, kis mennyiségben saját részre készítünk bort, ezt szeretnénk fejleszteni, és a kézműves bor készítésén is gondolkodunk.
Méhek, rackák
A méhészetük többnyire 50 családból, egy konténerből áll, nagyboconádi rendszerű, álló méhészkedést folytatnak. Némi keresgélés után egy kiváló területet találtak, ahol az év nagy részében kiváló méhlegelők állnak rendelkezésre, és természetvédelmi területen van. Akác, aranyvessző, hárs és gyógynövényes vegyes virágméz készül. A nagyjából 20 jószágból álló birkanyájukat elsősorban hortobágyi magyar rackák alkotják, akik Akasztóról érkeztek. A rackák beszerzésében a tanyagazdaságok indításának és fejlesztésének támogatása segített. Kiváló törzskönyves tenyészkosunknak köszönhetően a következő évre minden bizonnyal megduplázódik a birkaállományuk. A faluban sajnos jelentős a nem lakott porták száma. Jelenleg a nyáj elsősorban ezeknek a nem lakott falusi portáknak a karbantartását végzi, illetve legelőterület is rendelkezésre áll – írja a gazdasszony.
Kárpáti borzderes segít a legelők és a talaj karbantartásában
A kárpáti borzderes szarvasmarha mindenben megfelelt a házaspár és a terület igényeinek. Jelenleg 5 példány alkotja a törzsállományukat, várják a sikeres vemhesülés után a borjakat. Az állatokat az éjszakai pihenőhelyük mellett lévő gyepterületen legeltetik. Ez a gyepterület egykoron szőlő- és gyümölcsgazdálkodás helyszíne volt, zártkerti ingatlanokból álló közel 20 hektáros zártkerti tömb. Ezeket a zártkerteket, sajnos itt is elhagyták, megoldatlan a hasznosításuk.
A nagyrészt felhagyott, kis ingatlanméretek adásvételi vagy haszonbérleti eljárását a földtörvény jelentősen megbonyolítja. Ezen a jogi úton végig kellett mennie a házaspárnak is. Mára a terület homoki gyepterületté regenerálódott, helyes kezelésének szükségessége az ott jelenlévő kulturális, táj és természeti értékeinek megőrzése céljából fontos. A ligetes legelőn az egykori tájfajták egyedei vannak; ezek a gyümölcsfák csökkentik a szárazodás hatásait, és fás legelő jelleget adnak a területnek. A lehullott gyümölcsöt pedig a legelő állatok előszeretettel fogyasztják.
Mivel a borzderes fajta kiválóan alkalmas a háztáji állattartásra, a falusi szarvasmarhatartás újbóli fellendítésének is fontos eszköze lehet. A fajta rendkívül ellenálló szervezetű és jól alkalmazkodik a legelő állapotváltozásaihoz. Legelési technikája több szempontból előnyösebb, mint más fajtáké. Több magasságban is legel és kevésbé válogat a legelőn található növények között. Megfelelő tartás esetén szelíd természetű. A fajta hasznos élettartama meglehetősen magas, a borzderes tehenek hasznos élettartamban megközelíthetik akár a 20 évet is. Betegségekre nem fogékony, ridegtartásra alkalmas, és jól bírja az istállós tartást is.
Őshonosságának genetikai vizsgálata jelenleg is folyamatban van
Így a fajta hasznosítása, tartása egyben fajtamentés is. Bízom benne, hogy az új agrártámogatási ciklusban már megjelenik az őshonos fajták között. Kettős hasznosítású, koncentrált tejű fajta. A legeltetés kezdetén jól megfigyelhető volt a gyepterületen, hogy az állatállomány elsősorban a mélyebb fekvésű, üdébb részeken legelt – többnyire az egyszikűek szál-, kisebbrészt aljfüveit. Az elhanyagolt gyepterület helyreállítását a legeltetett állatok a leszáradt lágyszárúak legelésével, a terület természetes trágyautánpótlásának biztosításával, a besarjadás megakadályozásával szépen elvégezték. A kora őszi csapadékos időszakban a terület lágyszárú növényzetének lehetősége volt kisarjadni, hiszen a több éves, „befilcesedett”, beszáradt, szövedékszerű gyepszőnyeg, vagyis a gyepnemez megnyílt a legelés és a taposás hatására. A patanyomok okozta taposási kár még csapadékosabb időszakban sem keletkezett, ami ezen az érzékeny homoki gyepen nagyon fontos.
