A jövő hét közepéig tart a hőhullám, de utána…

Idén elmarad a medárdi esős időjárás: a június, az általában a legmagasabb csapadékösszegű hónapunk, eddig igencsak száraz, és a következő 6-8 nap során sem várható kiadós, áztató eső. A talaj egyre jobban kiszárad, már nem csak a felszín közeli, hanem a mélyebb rétegek is. A kórokozók elleni védekezésben és az érésben levő gyümölcsök számára jól jön a száraz idő, a szántóföldi növényeinknek viszont, főleg a nyári kapásoknak, óriási szüksége lenne a csapadékra.

A múlt héten csütörtöktől kissé nőtt a csapadékhajlam, és többfelé alakultak ki záporok, zivatarok, a szombatról vasárnapra virradó éjszaka pedig egy átvonuló hidegfront okozott az ország jelentős részén 1-5 mm közötti csapadékot, ennél több csak kevés helyen esett, viszont a Dunántúlon helyenként még ennyi sem. Vasárnap és hétfőn keleten még előfordult kisebb eső, zápor, de mennyisége 2 mm alatt maradt. Keddtől már országszerte száraz, egyre melegebb idő köszöntött be. A múlt csütörtök óta lehullott csapadék összege többnyire 5 mm alatt maradt az országban, de a Duna-Tisza közén és kisebb foltokban a Tiszántúlon és az Őrségben egy-egy intenzívebb zápor által érintett foltban több is leesett, helyenként 20-40 mm is. A 30 napos csapadékösszegek az ország középső és nyugati vidékein kissé meghaladják az átlagot, azonban nagy területen 30-50 mm-rel elmaradnak attól. A 90 napos csapadékösszeg szinte országszerte átlag alatti értékeket mutat, délen 70-90 mm-es hiányok is előfordulnak. Az elmúlt napok 5 mm alatti csapadéka sokfelé a talajt el sem érte (felfogta a növényzet), másfelé is csak a felszín nedvesedett át kissé, mely a meleg, szeles időben hamar felszáradt. Így a talaj felső fél méteres rétege a múlt hét közepe óta tovább veszített nedvességtartalmából, egyre nagyobb területen süllyed a kritikus 40%-os érték alá. A fél méternél mélyebb talajrétegekben viszont jellemzően még 70-90% közötti a nedvességtartalom a növények által hasznosítható mennyiség arányában – olvastuk a met.hu oldalán.

Az elmúlt 90 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2021. június 16-án (mm)

A hőmérséklet az ilyenkor megszokott értékek körül alakult, csak a vasárnap reggelre átvonult hidegfront után estek vissza a maximum értékek 4-5 fokkal, 25 fok alá. Hétfő és kedd reggelre erősen lehűlt a levegő: hétfőn az Északi-középhegység északi oldalán és a Duna-Tisza közén kisebb foltokban 5 fok alatti értékek is előfordultak, kedden pedig nagyobb területen volt 10 fok alatt a minimum. Aztán keddtől intenzív melegedés kezdődött, a hőmérséklet már 30 fok közelében tetőzött.

Az őszi kalászosok és a repce a magképződés fenológiai fázisában jár. A kalászosok jellemzően igen szép állapotban vannak. A repcét bár megviselte az áprilisi hideg, de többnyire jól regenerálódott, Miskolc térségében a magas, sűrű állományokban szépen mutatkoznak a becők. Ezeknek a növények aranyat ért a májusi csapadékos és kissé hűvösebb időjárás, majd a júniusi sok napsütés, melyet a termésmennyiségben fognak meghálálni. A talaj nedvességét intenzíven fogyasztják, egy kiadós csapadék már jól jönne nekik, mert a talaj ezeken a táblákon egyre mélyebben kiszárad.
A napraforgó a szárnövekedés fázisában jár, a kukorica pedig 5-7 leveles, egy szárcsomós. A megindult melegedés hatására intenzíven fejlődnek a növények. A csapadék azonban egyre jobban hiányzik nekik.
Az érésben lévő cseresznyének és a szamócának, valamint az érés kezdetén járó meggynek is kedvez a száraz idő, a sok napsütés és a meleg.

A kukoricatermesztésben használt hőösszeg értékek 2021. június 15-én (foknap)

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg többnyire 350 és 400 foknap között alakulnak, az északi és a nyugati határszélen mutatkoznak a kisebb, délkeleten pedig a nagyobb értékek. Jelentősen növekedett a hőösszeg az elmúlt tíz napban, de ezzel együtt még mindig 70-100 foknappal kevesebb ez az érték a tavalyinál az akkori hűvös május ellenére is, az átlaghoz képesti elmaradás pedig 90 és 120 foknap közötti. Mindez azt jelenti, hogy a hűvös tavaszi időjárás miatt a növények fejlődése jelentős lemaradásban van, fenológiai fázisaik a tavalyinál és az átlaghoz képest is 10 nappal, két héttel később következnek be.

Az előttünk álló 6-8 nap során jellemzően száraz, napos, kánikulai melegre van kilátás. Szombattól itt-ott előfordulhatnak záporok, zivatarok, főleg hétfőn, de a csapadék területi átlagban nem ígérkezik számottevőnek (5 mm alatt marad), csak kisebb foltokban enyhülhet a csapadékhiány. A talaj így tovább szárad, a fölső 50 cm-es réteg nedvességtartalma gyakorlatilag országszerte a kritikus 40% alá csökken majd. Az esetleges öntözéssel úgy kell számolni, hogy komolyabb esőre a jövő hét végéig sincs kilátás, bár csapadék szempontjából a hét második fele még nagyon bizonytalan. Napközben többfelé megélénkül a szél, hétfőtől pedig már erős lökések is előfordulhatnak, elsősorban a Dunántúlon. A legmelegebb órák hőmérséklete 30 és 35 fok között alakul majd. Szerdától érkezhet pár fokkal kevésbé meleg levegő hazánkba. A meleg időben a kukoricára számított hőösszeg is gyorsan növekszik majd, a jövő hét közepére az ország nagy részén eléri a 450-500 foknapot. A levegő páratartalmára napközben 40% alatti értékek lesznek jellemzők. A száraz, meleg levegőben légköri aszály várható a jövő hét közepéig, egyes növények levele ilyenkor átmenetileg meghervadhat. Június második felében jár legmagasabban fölöttünk a Nap, ezért ilyenkor felhőtlen vagy gyengén felhős meleg napokon igen erős UV sugárzás éri a felszínt, ami a növényeknél a levelek és a termés perzselődéséhez, napégéshez vezethet, de a szabadban tartott állatokra is jobban oda kell figyelni.   

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Alkalmazkodni tudni kell a klímaváltozáshoz Múlt hét pénteken jelent meg az MTI-n „A klímaváltozás lehetséges következményei 2050-től” elnevezésű ábra. Az üvegházhatás-prognózist ábrázoló grafik...
A kukorica és a klímaváltozás Múlt héten az üvegházhatás hosszú távú hatásait boncolgatta szakértőnk, Dr. Varga Zoltán agrometeorológus. Ezúttal egyrészt a mezőgazdasági munkák, má...
Mi várhat a kukoricatermesztőkre a következő 10-20... Múlt héten az üvegházhatás hosszú távú hatásait boncolgatta Dr. Varga Zoltán agrometeorológus. Előző cikkéből pedig már sok mindent megtudtunk a kukor...
A meteorológia világnapja – március 23. Egy nappal a Víz világnapja után tartjuk a Meteorológiai Világnapot, már több mint 50 éve. A főként meteorológusok ünnepelt világnapról mi is megemlék...
A májusi eső aranyat ér! Az utóbbi napokban igencsak kijutott az esőből országszerte, ami a gazdáknak is jól jött. A tíz millimétert csapadék kedvez az idei termésnek. Sokszor...
Áll a víz a szabolcsi földeken – fotókkal! Míg az ország nagyobb részén valóban aranyat ért a májusi eső, sok szabolcsi gazda a túl sok csapadék elvezetésén fáradozik. Volt vihar, volt jég, de ...