A húsfogyasztás visszaszorítása úgy segíthet csökkenteni egy világjárvány kockázatát, hogy a környezet megóvásához is hozzájárul. Ezt az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) fogalmazta meg, a Chatham House új tanulmányának bejelentésével párhuzamosan. A szakemberek szerint, ha az emberiség tovább pusztítja a bolygó ökoszisztémáit, akkor veszélybe kerül a világ élelmiszerellátása. Azért, hogy a biológiai sokféleség hanyatlása ne gyorsuljon, szerintük muszáj elmozdulni a növényi alapú táplálkozás felé.
Több földterületnek kell védettséget biztosítani, és a mezőgazdasági gyakorlatoknak is környezetkímélőbbé kell válniuk. Az elmúlt évtizedekben kialakított szántóföldek és legelők miatt ugyanis számos állat természetes élőhelye veszett oda. Az állatok milliárdjainak tenyésztése világszerte súlyosan károsítja a környezetet, a biológiai sokféleség hanyatlását okozza és olyan mértékű üvegházhatású gázkibocsátást eredményez, amely felgyorsítja a globális felmelegedést – írta Jane Goodall brit főemlőskutató az UNEP közleményében.
Csökkenő állatpopulációk, megoldási lehetőségek
A londoni Chatham House friss jelentése alapján 1970 óta a világ elvesztette természetes ökoszisztémáinak felét és a vadon élő állatok átlagos populációmérete 68 százalékkal csökkent. A Chatham House vagy más néven a Királyi Nemzetközi Ügyek Intézete egy államtól elhatárolt nonprofit szervezet. A székhelye Londonban található, és a szervezet legfőbb céljai közé tartozik, hogy vizsgálja és segítse a főbb nemzetközi problémák és napi politika megértését. A szakemberek szerint ugyanakkor, ha például világszerte visszaállítanák eredeti állapotukba azokat az erdőket, amelyeknek a helyén ma legelők terülnek el, akkor ezek az erdők 72 milliárd tonna szén-dioxidot tudnának elraktározni. Ez a világ nagyjából hét évnyi károsanyag-kibocsátásával megegyező mennyiség – állt a közleményben.
