Kiadványban összegezték az időjárási jelenségek szántóföldi növénytermesztésre, kertészeti kultúrákra gyakorolt hatásait a Debreceni Egyetem kutatói. Az elmúlt 110 évben Debrecenben mért meteorológiai adatokat alapul véve vizsgálják a klímaváltozást, ezekből vontak le következtetéseket.
Komlósi István, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának dékánja az augusztusi könyvbemutatón elmondta, hogy a klímaváltozás folyamatosan drágítja az élelmiszer-előállítást. Éppen emiatt tűzték ki célul azt, hogy segítsék a gazdálkodókat az alacsonyabb költséggel járó gazdálkodásban. Ezért hozták létre tavaly – az országban elsőként – a Száraz Területek Koordinációs Kutató Központját, ahol az időjárási változások talaj-, víz- és élelmiszergazdálkodásra gyakorolt hatásait vizsgálják és rendszerezik a kutatóik. A Debreceni Egyetem híre számolt be a hírről.
Juhász Csaba, a központ igazgatója, Gálya Bernadett, a MÉK Víz- és Környezetgazdálkodási Intézetének tanársegédje, valamint Huzsvai László, a Gazdaságtudományi Kar Kutatásmódszertan és Statisztika Tanszékének vezetője Debrecen 110 éves, napi megfigyeléseket tartalmazó időjárási adatsorát kutatta. Mindehhez korszerű, többváltozós statisztikai módszereket alkalmaztak.
Mivel a mezőgazdaságot legfőképpen a légkör felmelegedése és az időjárási szélsőségek befolyásolják, stratégiai kérdés a 21. században a vizek tározása. A debreceni adatok alapján megállapítottuk, hogy 110 év alatt nem változott a csapadék mennyisége statisztikailag igazolható módon. Az eloszlása viszont igen. Egyre gyakrabban kell extrém nagy napi csapadékkal számolni – mondta Juhász Csaba.
A városban jobban, a szántókon kevésbé nőtt a hőmérséklet
A debreceni kutatók ismertették, hogy a városi területeken 1,3 Celsius fokkal emelkedett a légkör átlaghőmérséklete a vizsgált időszakban. A szántóterületeken pedig 0,8 Celsius fokos emelkedést mértek, mindkét érték vészjósló a jövőt illetően. A 110 év alatt 32-vel csökkent a fagyos napok száma, a legszárazabb nyarak pedig csaknem 30 évenként követik egymást (1935, 1962, 1992). Amennyiben ez a minta ismétlődik, néhány éven belül az évszázad legszárazabb nyaraira számíthatunk.
Bár az ősz az egyik legmeghatározóbb időszak a mezőgazdaság számára, ma már ez a legkiszámíthatatlanabb évszak. Az adatok tisztán mutatják, hogy az őszi hónapokban 32 mm-rel lett kevesebb a csapadék mennyisége. Ez 25 százalékos csökkenést jelent, ugyanakkor 13-szoros különbségeket is tapasztaltunk egyes évek között. Hatalmas kihívás ehhez alkalmazkodni – vélekedett Huzsvai László, a Kutatásmódszertan és Statisztika Tanszék vezetője.
A jelenségeket részletesen elemzik a Klímaváltozás hatása a szárazgazdálkodási rendszerekre című kiadványban, amihez a gazdálkodók is hozzájuthatnak a Száraz Területek Koordinációs Kutató Központjában.