A Hajdúságban is kutatják a klímaváltozást, könyvet adtak ki róla

Kiadványban összegezték az időjárási jelenségek szántóföldi növénytermesztésre, kertészeti kultúrákra gyakorolt hatásait a Debreceni Egyetem kutatói. Az elmúlt 110 évben Debrecenben mért meteorológiai adatokat alapul véve vizsgálják a klímaváltozást, ezekből vontak le következtetéseket.

Komlósi István, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának dékánja az augusztusi könyvbemutatón elmondta, hogy a klímaváltozás folyamatosan drágítja az élelmiszer-előállítást. Éppen emiatt tűzték ki célul azt, hogy segítsék a gazdálkodókat az alacsonyabb költséggel járó gazdálkodásban. Ezért hozták létre tavaly – az országban elsőként – a Száraz Területek Koordinációs Kutató Központját, ahol az időjárási változások talaj-, víz- és élelmiszergazdálkodásra gyakorolt hatásait vizsgálják és rendszerezik a kutatóik. A Debreceni Egyetem híre számolt be a hírről.

A klímaváltozást kutatták, amiből könyvet adtak ki a Debreceni Egyetem kutatói - képünk illusztráció
A klímaváltozást kutatták, amiből könyvet adtak ki a Debreceni Egyetem kutatói – képünk illusztráció

Juhász Csaba, a központ igazgatója, Gálya Bernadett, a MÉK Víz- és Környezetgazdálkodási Intézetének tanársegédje, valamint Huzsvai László, a Gazdaságtudományi Kar Kutatásmódszertan és Statisztika Tanszékének vezetője Debrecen 110 éves, napi megfigyeléseket tartalmazó időjárási adatsorát kutatta. Mindehhez korszerű, többváltozós statisztikai módszereket alkalmaztak.

Mivel a mezőgazdaságot legfőképpen a légkör felmelegedése és az időjárási szélsőségek befolyásolják, stratégiai kérdés a 21. században a vizek tározása. A debreceni adatok alapján megállapítottuk, hogy 110 év alatt nem változott a csapadék mennyisége statisztikailag igazolható módon. Az eloszlása viszont igen. Egyre gyakrabban kell extrém nagy napi csapadékkal számolni  – mondta Juhász Csaba.

A városban jobban, a szántókon kevésbé nőtt a hőmérséklet

A debreceni kutatók ismertették, hogy a városi területeken 1,3 Celsius fokkal emelkedett a légkör átlaghőmérséklete a vizsgált időszakban. A szántóterületeken pedig 0,8 Celsius fokos emelkedést mértek, mindkét érték vészjósló a jövőt illetően. A 110 év alatt 32-vel csökkent a fagyos napok száma, a legszárazabb nyarak pedig csaknem 30 évenként követik egymást (1935, 1962, 1992). Amennyiben ez a minta ismétlődik, néhány éven belül az évszázad legszárazabb nyaraira számíthatunk.

Bár az ősz az egyik legmeghatározóbb időszak a mezőgazdaság számára, ma már ez a legkiszámíthatatlanabb évszak. Az adatok tisztán mutatják, hogy az őszi hónapokban 32 mm-rel lett kevesebb a csapadék mennyisége. Ez 25 százalékos csökkenést jelent, ugyanakkor 13-szoros különbségeket is tapasztaltunk egyes évek között. Hatalmas kihívás ehhez alkalmazkodni – vélekedett Huzsvai László, a Kutatásmódszertan és Statisztika Tanszék vezetője.

A jelenségeket részletesen elemzik a Klímaváltozás hatása a szárazgazdálkodási rendszerekre című kiadványban, amihez a gazdálkodók is hozzájuthatnak a Száraz Területek Koordinációs Kutató Központjában.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

A hét egyben – 48. hét Norvégia is besegít hazánknak a klímaváltozásra való felkészülésben, elkészült az új agrárstratégia, vírus akadályozza a fehérorosz élőállat exportot,...
Így gondozza gyümölcsfáit! Hasznos információkat tartalmazó cikkekre bukkantunk a Kapanyél blogján. Legyen kis, vagy nagy kertről, virágokról, vagy gyümölcsökről, ültetvényekről...
Alkalmazkodni tudni kell a klímaváltozáshoz Múlt hét pénteken jelent meg az MTI-n „A klímaváltozás lehetséges következményei 2050-től” elnevezésű ábra. Az üvegházhatás-prognózist ábrázoló grafik...
A kukorica és a klímaváltozás Múlt héten az üvegházhatás hosszú távú hatásait boncolgatta szakértőnk, Dr. Varga Zoltán agrometeorológus. Ezúttal egyrészt a mezőgazdasági munkák, má...
Mi várhat a kukoricatermesztőkre a következő 10-20... Múlt héten az üvegházhatás hosszú távú hatásait boncolgatta Dr. Varga Zoltán agrometeorológus. Előző cikkéből pedig már sok mindent megtudtunk a kukor...
Mindig az a fránya időjárás! Ónos eső és belvíz okoz károkat az erdőkben, és a földeken; termésátlagok az őszi betakarítási és vetési munkákról; kevesebb idén a kárbejelentés, min...