A génszerkesztés szabad, a génmódosítás tiltott, pedig csak hajszálnyi köztük a különbség

Európa egy része komoly ellenállást tanúsít a biotechnológiai újítások iránt, de a tudomány nem áll meg. Elkezdődött a vita arról, hogy a genetikai állomány milyen mértékű manipulálása számít módosításnak. Óriási lobbitevékenység áll a génszerkesztés mellett.

A brit kutatók már megint felfedeztek valamit. Nagy-Britanniában sokkal megengedőbbek a kutatási témákkal kapcsolatban – így a biotechnológia terén is rugalmasabbak –, mint Európa kontinentális részén. Most, hogy kilépnek az unióból, elérkezettnek látják az időt a génszerkesztés elfogadtatására. Egy zavaró tényező jöhet közbe: az EU-val továbbra is szoros kereskedelmi kapcsolatban akarnak maradni. A génszerkesztett és a génmódosított élőlény között pedig csak egy hajszálnyi a különbség. A témát az Agrárszektor cikke járta körül.

Még az EU sem tudja, hogy génmódosítás-e a génszerkesztés?
Még az EU sem tudja, hogy génmódosítás-e a génszerkesztés?
A génszerkesztés mennyire génmódosítás?

A génmódosítás során eddig egy idegen faj génjét ültették be a célszervezetbe azért, hogy extra képességekkel ruházzák fel. Legtöbbször döntően egy növényt egy vegyszerrel szembeni toleranciával. A génszerkesztés alatt ellenben a faj saját genetikai állományának (genomjának) irányított mutációja zajlik. Ezzel gyorsabban jelennek meg előnyös módosulások, az előnytelen gének pedig kivághatók a DNS-ből. A lényeg az, hogy gyorsan rögzíthetők új, pozitív tulajdonságok az élőlényben, továbbá eltüntethetők a nem kívánt vonások. A nemesítés így soha nem látott sebességre válthat. Olyannyira szédületes a tudományos haladás, hogy azt az uniós szabályozás nem is képes követni.

Mikor derül ki, hogy nem GMO?

Franciaország 2016 októberében előzetes döntéshozatali kérelmet nyújtott be az Európai Unió Bíróságához, amelyben a jelenleg hatályos, a GMO-kra vonatkozó európai uniós jogszabály jogértelmezését kérte. Az ügyben megbízott főtanácsnok idén január közepén hozta nyilvánosságra indítványát, amelyet a bíróság elé terjesztett. Ennek lényege, hogy a főtanácsnok szerint a génszerkesztett szervezetekre nem vonatkozik a GMO-szabályozás.

Az agrárszektor.hu-nak eljuttatott válaszában a Földművelésügyi Minisztérium felhívja rá a figyelmet, hogy a főtanácsnok indítványa nem kötő erejű. Azaz a bíróság ettől gyökeresen eltérő ítéletet is hozhat az ügyben. A szaktárca álláspontja alapján ezek a gyorsan fejlődő, változó tudományos megítélésű technológiákkal létrehozott szervezetek eddig még nem ismert kockázatot hordozhatnak magukban. Ez pedig feltétlenül indokolja a szigorú kockázatértékelést. Az ilyen eljárásokat ezért mindenképpen szabályozni kell. Dudits Dénes akadémikus szerint, ha a kormányzat elfogadná a génszerkesztési eljárást, akkor új innovációs lehetőség nyílna meg anélkül, hogy nagy presztízsveszteséggel Alaptörvényt kelljen módosítania.

A téma most mindenképpen túl kényes ahhoz, hogy a választások előtt napirendre kerüljön. Mindeközben Angliában már készül az engedékenyebb kutatási és kereskedelmi szabályozás, a brit tudósok pedig szorgalmasan dolgoznak. A CRISPR génszerkesztés technológiájáról itt írtunk korábban.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Mi áll az indiai gazdák nagyszámú öngyilkosságának... Szerencsések vagyunk, hogy nincs ránk hatással a Monsanto, vagy az érintett gazdák csak bűnbakot keresnek adósságproblémáik tekintetében? Önöknek mi a...
GMO: Áldás vagy csapás? Kb. 2 hete adtunk hírt azokról a szerencsétlen indiai eseményekről, tragédiákról melyek hátterében a GMO ( genetikailag módosított növények) ipari alk...
GMO-mentes roadshow Jövő hét szerdán, okt. 30-án indul Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből, Apagy községből, a több megyén is átívelő, decemberig tartó GMO-mentes roadshow. A...
A magyar érdekek is érvényesültek GMO ügyben Közel egy éve, hogy vita folyik a génmódosított növények tiltásáról. Tavaly novemberben már látszott a fény az alagút végén, azaz, hogy az Európai Uni...
A gazda szavának ereje Mennyi jut tanyafejlesztésre; mikor teszik közzé a KAP rendeleteket; milyen módszer készül a zöldítési program teljesítése érdekében; hogy végződött a...
Attól függ, honnan nézzük… Hogy alakult a kukoricatermés mennyisége; eredményes-e a borok ellenőrző jegye; mennyi támogatás jut 2020-ig a szőlészeti ágazatba; kell-e a Redentin;...