A génmódosítás kockázataival ismerkedtek a gazdák Kaposváron

Az egyik legfontosabb szempont a mezőgazdaságban a hozamok növelése, de nem mindegy, milyen eszközökkel. A Somogy megyei agrárkamara tagjai a hibridnemesítés és a génsebészet agrárkutatási aktualitásairól hallhattak előadásokat a Kaposvári Egyetemen.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara somogyi szántóföldi, kertészeti és állattenyésztési tagozata tartott összevont ülést a Kaposvári Egyetemen. Erről a Sonline.hu portál írt, az ő anyagukat szemléztük. A gazdák természetes törekvése, hogy jobbá tegyék a termelékenységüket. Jó, ha tudják, hogy milyen lehetőségeik vannak – mondta Gombos Sándor, megyei kamarai elnök.

 A génmódosítás kockázata volt az egyik fő téma a kaposvári rendezvényen - képünk illusztráció
A génmódosítás kockázatai voltak a fókuszban a kaposvári rendezvényen – képünk illusztráció

Az 1950-es években hozott áttörést a növénytermesztésben a hibridnemesítés, amikor főként a kukorica esetében sikerült a termésátlagokat megsokszorozni – folytatta a szakember. A hibridnemesítés módszere a legtöbb növény és állatfaj esetében már bizonyította az eredményességét. A NAK megyei elnöke szerint az ipari méretű génsebészetnél viszont sokan beleesnek abba a hibába, hogy valami természetelleneset hoznak létre. Egy génmódosított növény mérget termel a kukoricabogár ellen, de nem tudni, hogy ez a méreganyag megjelenhet-e másutt is.

A génmódosított élőlények elterjedése veszélyeket rejthet magában – mondta Gombos Sándor. Akár abnormális reakciókat is kiválthatnak. A kaposvári rendezvénnyel igyekeztünk rávilágítani arra, hogy a hibridnemesítés pozitív hatása már sok évtizede megmutatkozik, ám a génmódosítás következményeit egyelőre még felmérni sem tudjuk.

Továbblépni a nemesítéssel

A kukoricában, a cukorrépában, a napraforgóban kizárólagos, az őszi káposztarepcében szinte teljes a hibridnemesítés elterjedtsége Somogyban – ismertette Keszthelyi Sándor egyetemi docens az előadásában. Elmondta, hogy a jelenleg termesztett növényi szaporítóanyagok, magok szinte 100 százaléka ebbe a kategóriába tartozik. Szerinte még mindig lehetne továbblépni, hiszen a kukoricában rejlő potenciál hektáronként akár 28 tonna termést is lehetővé tenne, de ezt az eredményt még csak közelítjük. Az új technológiákkal, növényvédelemmel, talajműveléssel, precíziós gazdálkodással tovább növelhető a termésátlag. A növekedés alapja pedig az, hogy a gazdák korszerű szaporítóanyagokat használnak.

Piacokat is vesztenénk a génmódosítással

Keszthelyi Sándor szerint a kormány és a magyar emberek többsége elhatárolódik a génsebészettől, amely a kutató szerint nem feltétlenül és minden vonatkozásában negatív. Azonban léteznek nem feltárt hatásai, amelyeket a GMO technológia biztonságos alkalmazásához vizsgálni kellene. Enélkül ugyanis beláthatatlan biológiai következményei lehetnek, akár az egyik a növénykultúráról a másikra történő génátvitellel. A beültetett transzgén viselkedése ugyanis megkérdőjelezhető, ráadásul a magyar mezőgazdaság egyik értéke a géntechnológia-mentesség, ha pedig erről lemondanák, piacokat veszítenénk – mondta az egyetem docense.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Döntésképtelen az Európai Unió génszerkesztés ügyb... Első hallásra földöntúlian hangozhat a génszerkesztés, de ha belegondolunk, tudósok betegségeknek ellenálló állatokat is létre tudnának hozni. Persze ...
Új korszakba ért a CRISPR géntechnológia A Syngenta különleges tulajdonságú zöldségfélék nemesítéséhez használja fel a CRISPR géntechnológia megoldásait. A génszerkesztési kutatásokban előszö...
A génszerkesztés kockázatokat hordoz Óvatosságra szólítja fel a szakmát a modern génszerkesztési eljárásokkal kapcsolatban a Földművelésügyi Minisztérium. Bár a génszerkesztés folyamata s...
Állami elismerés a KG Nagykunnak A Debreceni Egyetem AKIT Karcagi Kutatóintézetének újabb őszi árpa fajtajelöltjét nyilvánította államilag elismertté a Fajtaminősítő Bizottság. Az új ...
Bill Gates költséges álma: a szupernövény és a szu... A világ egyik leggazdagabb embere, a milliárdos Bill Gates egyik alapítványa a jelenleginél nagyobb teljesítményű növények és haszonállatok nemesítésé...
Újra felbukkant egy régi szereplő a takarmánypiaco... Az utóbbi időben háttérbe szoruló pillangós növény a szarvaskerep. A debreceni kutatók mégsem mondtak le az ország csapadékosabb klímáját kedvelő taka...