Egyre sürgetőbb tényező a mezőgazdasági technológiák megújítása. Az innovációk jó felhasználása ma már alapja az eredményes gazdálkodásnak. Ezt a témát járta körül a közelmúltban tartott VII. Pest megyei Szakmai Nap, amely a tápanyag-gazdálkodásról szólt. Az elhangzott előadások a precíziós gazdálkodásra, a precíziós mezőgazdaságra, a szőlő példáján a termőhelyekre és a talaj tápanyagaira fókuszáltak.
Milics Gábor, a MATE Precíziós Gazdálkodási és Agrárdigitalizációs Tanszékének vezetője elmondta, ne csak táblaszinten, a precízebb hozzáállással kell dolgoznunk. Ám bármennyire igyekszünk, sokszor nem érjük el a precíziós szintet, vagy a technika, vagy a tudás hiányzik. A növénytermesztési technológiák mérföldköveit sorolva a szakember elmondta, a munkaintenzív körülményektől a zöld forradalmon keresztül eljutottunk a precíziós gazdálkodásig, sőt közelítjük a „smart farming-ot”, s küszöbön áll a „robot farming”. Az agrárdigitalizáció egyszerre a precíziós gazdálkodás eszköze és eredménye.
36 különböző definícióból gyúrták össze
Hogy mi is az a precíziós gazdálkodás? A szakember elmondta, 2021-ben 36 különböző definícióból gyúrták össze: termőhely-specifikus, GPS-helymeghatározáson alapuló, információtechnológiai eszközökkel támogatott növénytermesztési rendszer, amelyben a térben változó talajtulajdonságok és termőhelyi viszonyok ismeretében, a termesztett növény igényeihez alkalmazkodva, az adatok korszerű térinformatikai módszerekkel történő feldolgozásával és figyelembevételével, helyspecifikusan tervezhetők a szükséges agrotechnikai beavatkozások a fenntarthatóság biztosítása, a környezet- és a termőföld védelme, valamint a jövedelmezőség érdekében.
A precíziós mezőgazdaság egy olyan menedzsmentstratégia, amely időbeli, térbeli és egyedi adatokat gyűjt, dolgoz fel és elemez, valamint azokat egyéb információkkal egészíti ki annak érdekében, hogy támogassa a táblán belüli változatosságot kezelő döntéstámogatási folyamatokat. Növelve ezzel az erőforrások felhasználásának hatékonyságát, a produktivitást, a minőséget, a jövedelmezőséget és a fenntarthatóságot a mezőgazdasági termelés során.
A növénytermesztést 52 tényező határozza meg
„Az egyetlen állandó a változás maga” – idézte Hérakleitoszt a szakember, hozzátéve, az alapokkal kell tisztában lenni, de a gazdaságosság élvez prioritást. Az észszerűség szintén fontos, egy tömörödött talajon hiába adunk ki több tápanyagot vagy vizet, nem fog hasznosulni, sőt végeredményben veszteséget okoz. A növénytermesztést 52 tényező határozza meg, ezek közül a szakértők szerint csupán 7 nem befolyásolható. Ilyen a hőmérséklet, a napsugárzás, a szél, az árvíz, a csapadék, a szén-dioxid mennyisége és a tengerszint feletti magasság. Egy biztos, bármit is teszünk, a növény visszajelez.
„Sokan 1-2 éven belül ugyanoda telepítik vissza a szőlőjüket, ahol előzőleg volt, ami nem igazán szerencsés” – figyelmeztetett Németh Krisztina, a MATE tudományos főmunkatársa. Elmondta, a termőhely, a hozzá megfelelő termesztéstechnológia helyes megválasztására, a régi szemlélet felülvizsgálatára van szükség, hiszen napjainkra nem csak a körülmények, hanem az elvárások is megváltoztak. A talajok biodiverzitásának, a talajszuppresszivitás csökkenése, a talajuntság, a mikorrhiza gombák eltűnése, a talaj elszegényedése a terméshozam és a minőség csökkenéséhez vezet. Ezen a területen végeztek kísérleteket a MATE SZBI Kecskeméti Kutató Állomásán.
A Glomus spp, a Trichoderma spp talajbaktériumok az egészséges szőlőtalajok természetes részei. Képesek javítani a tápanyagellátást és a gyökerek ellenálló képességét a kórokozók támadásával szemben.
Pozitívan hozzájárulnak a talaj szerkezetéhez és stabilizálásához. A szaporodásukat elősegítő termesztési gyakorlatok alkalmazása a szőlőtermesztés fontos szempontja kell, hogy legyen. A szőlőtőkék mikorrhiza-beoltása megoldást jelenthet a talajuntság problémájának kezelésére és a szőlőnövények jobb növekedésének, egészségének fenntartásában.
Szükség van a növénytermesztési eljárások innovációjára
A gyakorlat számára is érdeklődésre számot tartó vizsgálatokból is kiderült, a mikorrhizálás bioprotektív hatással van a talajban élő kórokozókkal szemben. Szükség van a növénytermesztési eljárások innovációjára, hogy a termesztés minden fázisában – a faiskolától a szőlőültetvényekig –, a termesztés minden szakaszában a természetes erőforrások hatékonyabb felhasználása mellett a gyakori kórokozókkal szemben tolarensabb növényeket állítsunk elő.
Gyuris Kálmán, a Yara Hungaria Kft. vezető szaktanácsadója előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy egyre fontosabb tényezővé válik a tápanyagok hatékonyságának, feltáródásának növelése.
Sokszor a beszerzési ár dominál
Ha megvizsgáljuk a nitrogént, azt látjuk, abszolút mennyiségben csökken a felhasználás, teljesen átalakult a különböző formák aránya. A karbamid térnyerése tapasztalható, de sokszor a beszerzési ár dominál.
A negatív hatások a kimosódás csökkentésével, a kijuttatás időzítésével mérsékelhetők. A foszfor felhasználása visszaesett, a szakember véleménye szerint 1-2 évig biztosan nem áll vissza a „békeévek” mennyisége. A gazdák keresik az alternatív megoldásokat, hiszen a vegetációban a növény által felvett mennyiség 70 százaléka a szemtermésbe épül be. Káliumból relatíve jobb az ellátottság, a mikro- és mezo-tápelemek felértékelődtek.
„Műtrágya oldalon túl gyors innovációt nem lehet elvárni, hosszú időre visszanyúló tapasztalatokra építenek, inkább a kijuttatási technológiában vannak még tartalékok.
(Forrás: magyarmezogazdasag.hu)
