A földrajzi adottságok fogságában: nagyon súlyosan hat az emelkedő tengervízszint Egyiptom éléskamrájára

Komoly fenyegetést jelent a Nílus-deltájára a tengerszint-emelkedés, ami egyben milliók megélhetését, az ország gazdaságát és az élelmiszer-ellátást is veszélybe sodorhatja. A Nílus-deltát az IPCC már 2007-es jelentésében az éghajlatváltozás hatásai által leginkább veszélyeztetett régiók közé sorolta. A veszélyek pedig jelen vannak: a helybéli gazdák már évek óta küzdenek azzal, hogy a sós víz terméketlenné teszi földjeiket, a védekezés és a helyreállítás pedig igen költséges.

A Greendex írta meg az Independent cikke alapján, hogy a terület birodalmak éléskamrája volt korábban. A sok egyiptomi fáraó, később pedig a Római Birodalom is az itt termelt élelmiszerre tudott támaszkodni. A modern Egyiptom 104 millió lakosának mintegy 40%-a él a területen, amely becslések szerint az ország gazdaságának felét adja. Mindez azonban egyre nagyobb veszélybe kerül – fogalmaztak.

A földrajzi adottságok fogságában küszködnek a gazdák: nagyon súlyosan hat az emelkedő tengervízszint Egyiptom éléskamrájára
A földrajzi adottságok fogságában küszködnek a gazdák: nagyon súlyosan hat az emelkedő tengervízszint Egyiptom éléskamrájára

A földrajzi adottságok fogságában

Egy nemrégiben megjelent tanulmány arról számolt be, hogy a delta területének egynegyede fekszik a tengerszint alatt, vagy azzal egy szinten. Az IPCC legborúlátóbb forgatókönyve szerint 2100-ra akár a 0,5–1 métert is elérheti a tengerszint-emelkedés, ez pedig több kilométerrel tolhatja beljebb a partvonalat a deltában. Nem csak rengeteg terület kerülne így víz alá, de még több válna terméketlenné a beszivárgó sós víz miatt. Szintén jelentős problémát jelentene, hogy az itt élő nagyszámú népesség ivóvízbázisát is tönkreteheti a sós víz.

A hatások egy része már ma is kézzelfogható. Míg korábban a környékbeli gazdák igen sokszínű termelést folytattak, addig ma elsősorban a sónak ellenálló növényeket, például mangót és citrusféléket termesztenek. A gazdák egy része a földjeik magasításával próbál védekezni: 1–2 méternyi új talajréteget hozatnak földjükre. Ez költséges, de rövid távon hatásos megoldás. Mások emelt ágyásokkal dolgoznak. Az egyiptomi kormány is próbálja segíteni a védekezést, csatornákat ásnak, illetve gátakat emelnek a tengerparton.

Érdekes ellentmondás, hogy miközben Egyiptom a globális szén-dioxid kibocsátás mindössze 0,6%-ért felelős, az éghajlatváltozás hatásaira az egyik legérzékenyebb ország. Ráadásul a problémák kiemelten veszélyeztetik a mezőgazdaságot.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Agrár pályázatokról egyszerűen 1. rész Jelen cikk-sorozat célja, hogy a gazdálkodók számára utat mutasson az Európai Uniós és hazai támogatások igénybevételéhez. Magyarország területének k...
Továbbra is lehet vis maior bejelentést tenni! Az egységes kérelem beadási határideje után is lehetőség van vis maior bejelentésre. Ha esemény (például árvíz, belvíz) történt, és emiatt az ügyfé...
Június 30-ig!!!! Állatjóléti támogatás igénylése... A tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás kifizetési kérelmének benyújtására június 30-ig van lehetősége a határozattal rendelkez...
Július 1-ig!!! Állattartó telepek korszerűsítéséhe... Kevesebb, mint két hét áll rendelkezésre, hogy a fizetési kérelmet benyújtsák azok, akik állattartó telepüket szeretnék korszerűsíteni vagy valamely t...
Nemzeti Vidékstratégia és a 2013. 2. félévében meg... Pályázati cikksorozatunk 4. részében partnerünk a Palyaz.hu vezetője ismerteti  Nemzeti Vidékstratégia legfontosabb célkitűzéseit és a 2013. 2. félévé...
Kötelező képzések elvégzésén múlhat a támogatás... Vannak olyan mezőgazdasági támogatások, melyek kifizetése kötelező képzéshez kötött. Ezek június közepén kezdődtek és zömében augusztus 15-ig lezajlan...