A földnek ára van, a talajnak értéke, s ezt az értéket nem szabad elherdálni

Nem véletlenül választotta évzáró-évnyitó rendezvényének mottójául „A jó talaj aranyat ér” gondolatot az Agro.bio Hungary Kft. A talaj ügyét szívén viselő cég elsősorban legfontosabb termelő eszközükre szerette volna felhívni a figyelmet, másrészt az Aranykorona elnevezésű akció keretében fődíjként, stílszerűen egy uncia befektetési arannyal térhetett haza egy szerencsés gazdálkodó.

A különleges eseménynek különleges helyszínt is választottak, a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret, ahol nemcsak az egyedülálló repülőmúzeumot fedezhették fel a mezőgazdasági szakemberek, hanem pályaközelből ismerkedhettek a világ egyik legkülönlegesebb repülőterének belső világával.

 a gazdának minden egyes döntésével, technológiai lépésével a talajt kell szem előtt tartania, s ennek védelmére ma már sokkal több eszköz áll rendelkezésünkre, mint amit használunk
A gazdának minden egyes döntésével, technológiai lépésével a talajt kell szem előtt tartania, s ennek védelmére ma már sokkal több eszköz áll rendelkezésünkre, mint amit használunk (Fotó: Pixabay)

5500 lámpatest, 120 ezer ürge a reptéren

Meglepő az adat, de a maga 15 négyzetkilométeres területével ez a legnagyobb reptér a világon. S hazánkban csak Pakson van hasonló szigorú biztonsági intézkedés, mint itt. Elég beszédes, hogy az irányításban 5500 nagy teljesítményű lámpatest dolgozik. Igen érdekesnek bizonyult az az adat is, amely 120 ezer ürge jelenlétéről szólt.

Mindez önmagában nem is jelentene különösebb gondot a repülés szervezésében, ám a szapora rágcsálók terített asztalként vonzzák a ragadozókat. A nagyobb testű madarak pedig már veszélyt jelenthetnek a gépek számára.

Hangágyúk, sérült madárhang – alig használ valamit

Éppen ezért a reptérnek saját vadvédelmi szolgálata van. Egyrészt igyekeznek hangágyúkkal távol tartani a tollas állatokat, ám azok szívesen üldögélnek az állványokon, s csak akkor reppennek el – azt is csak rövid időre –, amikor meghallják a durranás előtt beáramló gáz sziszegését. A szolgálat terepjárója időről-időre körbejárja a területet, s sérült madárhanggal igyekeznek távol tartani az állatokat. Ez sem használ: körbenéznek, s csak a sárga gépjárművet látva nem zavartatják magukat.

A kifutópályákat övező területeket legalább évente kétszer kaszálják, hogy a magas fűben ne tudjanak megbújni a rókák.

„Aki a termőföldről gondoskodik, az a jövőről gondoskodik” – fogalmazta meg filozófiájukat Daoda Zoltán, az Agro.bio szakmai igazgatója, aki a reptéri terepszemlét követően röviden megosztotta gondolatait a talaj védelmével kapcsolatban. Mint elmondta, a gazdának minden egyes döntésével, technológiai lépésével a talajt kell szem előtt tartania, s ennek védelmére ma már sokkal több eszköz áll rendelkezésünkre, mint amit használunk.

Nem lenne szabad fillérekért eladni a jövőt

A szakember arra is felhívta a figyelmet, nem lenne szabad a szalmát az égetőkbe szállítani, fillérekért eladni a jövőt. Ráadásul azoknak az inputanyagoknak az ára jelentősen megnőtt, amelyekkel pótolni szeretnék az elszállított, tápelemben gazdag szerves anyagot.

A földnek ára van, a talajnak értéke, s ezt az értéket nem szabad elherdálni. A termőtalajok aggasztóan degradálódnak – főként nyugaton és távol-keleten. Ezt a folyamatot meg kell állítanunk, és a rendelkezésre álló eszközeinkkel vissza kell fordítanunk. A szakmai igazgató a szerves anyag elvesztésének körülményeit sorolva kiemelte az aszályt, amit nem elég öntözéssel orvosolni: csak a szervesanyag-visszapótlást követően válik a talaj öntözhetővé.

Daoda Zoltán az Agrár-ökológiai program kapcsán rámutatott, a pályázaton belül ne a támogatáson, hanem a talajon legyen a hangsúly, amihez az Agro.bio több készítménye is sikeresen felhasználható.

„Emelkedés, a jövő év egyszavas mottója” – vette át a szót Márton Balázs, a cég igazgatója. Hozzátette: ennek szellemében hirdetik meg a jövő évi nyereményakciót is. Bizonyos mennyiségű Agro.bio termék megvásárlását Wizz Air-kuponokkal díjazzák.

Aranykorona-fődíj: egy egyunciás aranytömb

A program záróeseményeként került sor az Aranykorona-akció sorsolására.

Közismert dolog, hogy a termőtalaj értékmérője az aranykorona. Ez mutatja meg, hogy egy talajon mekkora értéket lehet előállítani. Ami attól függ, hogy milyen a talaj minősége (humusztartalom, kötöttség, pH, stb.).

A BactoFil és a CELL termékek több mint 20 éves és közel 2 millió hektáros felhasználási tapasztalata igazolja, hogy a kezelt talaj termőképessége, vagyis aranykorona-értéke magasabb. Így idén minden 10 literes BactoFil és CELL termék vásárlásakor egy kupont kapott a felhasználó a számla mellé. Számos értékes ajándékot sorsoltak ki a kuponok tulajdonosai között, a fődíj egy darab egyunciás befektetési aranytömb volt.

(Forrás: magyarmezogazdasag.hu)

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Aranykorona, mint földmérték mutató Az aranykorona ma is használatos, mint mértékegység, mutató, de vajon minden földtulajdonos tisztában van a pontos jelentésével? Mit fejez ki? Mióta h...
Humusszal a megfelelő vízháztartásért Az utóbbi időszakban egyre többet foglalkozik az agrárium a talajjal és annak növényekre gyakorolt hatásaival. Sokak szerint az éghajlatváltozás okozt...
Talajépítés egy szezonon át – hogyan vágjunk bele?... Mindannyian hallottuk már, hogy a talaj – mint termőhelyi adottság – is a külső, nem befolyásolható tényezők közé tartozik a mezőgazdaságban. Akárcsak...
Belvizek után, a tavaszi vetések előtt… Revi... Az utóbbi időszak sorozatos esőzései rendkívüli módon megterhelik a szántóföldeket. Több tízezer hektár van már részben, vagy egészben víz alatt, a kö...
Építse talaját, trágyázzon költséghatékonyan... Nem állja meg a helyét az a kijelentés, hogy a talajaink adottak és megváltoztathatatlanok. A talajépítés időt és szaktudást igénylő folyamat! Az Agrá...
Ismét módosult az AKG-kiírás Az AKG pályázatok esetében azok a gazdák, akik vállalják, hogy növényvédelmi és talajtani szakirányítóval szerződést kötnek, 3 plusz pontot kapnak az ...