A csapadékhiány és a magas nitrogénárak egyaránt megkeserítik a gazdálkodók életét. Gyói Gábor a FitoHorm Kft. dél-alföldi régiójának szaktanácsadója javaslataival megpróbál segíteni a helyzetükön. A szakember arról is beszélt a Magro.hu-nak, hogy a portfóliójukból mely termékek alkalmazása különösen előnyös az évnek ebben az időszakában.
Milyen állapotban vannak az őszi vetések és a talaj?
Én magam Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád és Békés megyében, tehát az Alföld déli részén dolgozom, sok határszemlét tartok, így első kézből származó tapasztalataim vannak, de kollegáim visszajelzései alapján rálátásom van az egész országra is. Nagyon komoly csapadékdeficittel indul a 2022-es év. Az ország csapadékban legszegényebb része az Alföld középső területe, ami sem az északról, észak-keletről, sem a délről érkező csapadékból nem részesült. Jellemzően 150, de néhol 200 mm is hiányzik a talajból ahhoz, hogy növény és a gazda is jól érezze magát. Az általam ismert információk alapján enyhe vagy közepes aszály uralkodik az ország szinte teljes területén. Ennek megfelelően az őszi vetések állapota egy kicsit fejletlen, egy-két héttel elmarad attól, amilyen általában ilyenkor lenni szokott, de találkozhatunk nagyon szép repce- és búzaállományokkal is.
A fejletlenség oka részben az, hogy már az őszi és téli csapadék sem volt megfelelő mennyiségű, illetve hogy ősszel csúsztak a vetések és ennek következtében a kelések is. Az éjszakánként fellépő hideg és az alacsonyabb nappali hőmérséklet révén a hőösszeg még nem megfelelő ahhoz, hogy robbanásszerűen beinduljon a repce, illetve a búza.
A tavasz későbbi részében az is problémákat okozhat, hogy sok helyen szinte egyáltalán nem vagy csak nagyon kis mennyiségű tavaszi fejtrágya nitrogént juttattak ki a gazdálkodók. Igaz, ez március első hetében, a visszamaradott állományok és a hideg miatt, még nem volt égető probléma.
Erre a legnyilvánvalóbb megoldását egy csapadékosabb időjárás jelentené, ami elindítaná a növényeket, illetve ha gazdálkodók kis mértékben növelnék a kijuttatott nitrogén mennyiségét. A helyzetet és a döntést, persze, nem könnyítette meg a műtrágyapiacon tapasztalható óriási árrobbanás, ami a nitrogénalapú termékeket a tavalyi évhez képest 300-400%-kal megdrágította.
Mit lehet ebben a helyzeten tenni?
A FitoHormmal mi azok közé a gyártók közé tartozunk, akik szakmai alapon hozzák meg a javaslataikat, ezért abba a zsákutcába nem szeretnénk belefutni, hogy azt kommunikáljuk, hogy levéltrágyával meg lehet oldani ezt a problémát. Akármelyik gazdasági növényünket nézzük is, százkilós nagyságrendű NPK igénye van. Ha józanul tekintünk a levélen keresztül kijuttatható mennyiségekre, akkor csak azt a választ tudjuk adni, hogy ezeket a mennyiségeket levélen keresztül pótolni nem lehet. Viszont, ha egy napra lebontjuk a tápanyagigényüket azt látjuk, hogy főleg a kezdeti fejlődési szakaszban csak néhány dkg NPK-ra van a növényeknek szüksége, jellemzően ilyenkor, amikor a hőmérséklet alacsony.
Mivel jelentős mennyiségű csapadék a közeljövőben sem várható, azért az a javaslatunk, hogy erősítsük meg az őszi növényeinknek a gyökerét annyira, hogy hatékonyan tudjanak a víz irányába „menni”. Erre egy gyökeresítő starter levéltrágyát ajánlunk, akár a repcébe, akár a kalászosokba kijuttatni. Az ilyen jellegű termék jellemzően sok foszfort és cinket illetve mikroelemeket szokott tartalmazni. A mi kínálatunkban ennek a Turbo Start névre hallgató készítmény felel meg, ami az elmúlt években nagyon elnyerte a termelők tetszését, sok helyen a technológia állandó elemévé vált. A markáns gyökeresítő hatásán túl egyfajta biostimulátorként is szolgál a növény számára, hiszen amikor a primer inváziós gyökerek eljutnak azokba a talajrétegekbe, ahol még jelentős mennyiségű víz és oldott tápanyag van, akkor egy robbanásszerű növekedést generál a növényben.
Alkalmazása 3-4 ezer Ft hektárköltséget jelent. Jelenleg ez az egyik leghangsúlyosabb eleme a szaktanácsunknak. Erre mindenképpen érdemes odafigyelni a gazdálkodóknak, de várják meg vele a fagyos napok elmúltát.
Mi lenne a másik javaslatuk?
A másik, amire szeretném felhívni a figyelmet az, hogy az idén eddig kijuttatott nitrogénadagoknak a hasznosulása – bemosó csapadák hiányában – nem valósulhatott meg, ami most rettenetesen hiányzik. Valamilyen tápanyagot ki kellene adni a növényeknek. Ha minden a mostani mederben folyik, eljön az a pillanat, amikor mégiscsak gazdaságos lesz levélen keresztül is nitrogént pótolni. Ám nem azért, hogy a növény teljes nitrogénigényét kielégítsük, hanem hogy életben tartsuk a reményeket. Mert például a kalászosok esetében a kalászdifferenciálódás ebben az időszakban történik meg, és ha ilyenkor stressz éri a növényt, annak komoly negatív hatása lehet a terméspotenciálra. Ezen lehet levéltrágya nitrogénnel enyhíteni.
Milyen formájú legyen ez a nitrogén?
Elsősorban a karbamid származékok hatékonyak levélen keresztül, más nitrogénformákat nagyon rossz hatékonysággal vesz fel így a növény. Viszont figyelni kell arra, hogy a karbamid még jelen körülmények között is illékony. Ha kipermetezzük a levélfelületre, akkor a legjobb esetben is 15-20% tud a levélen keresztül felszívódni belőle. Egy óra elteltével ugyanis rászárad a levélfelületre és onnan lepereg vagy szublimál.
Mi lehet a megoldás?
Erre már 15 évvel ezelőtt megszületett a szakmai megoldás. Létrejött egy olyan karbamidforma, ami gyantaszerűen feltapad a levélre, és minden, akár nagyon kicsi nedvesedés, harmat, pára hatására újra és újra tud karbamid hatóanyagot szolgáltatni a levélnek és a növénynek. Formaldehid-karbamid ennek a hatóanyagnak a neve, és 4-7 napig tud hatékony működni. Használatával a 20%-os hatékonyságról 90-95%-osra tudjuk a karbamid levélen keresztüli bejuttatását növelni. A Turbo Nitrogén nevű készítményünk tartalmazza ezt a vegyületet.
A formaldehid-karbamid mellett még jelentős mennyiségű ként, magnéziumot és rezet is tartalmaz, illetve olyan egyéb mezoelemeket is, amelyek a nitrogén felvételét és beépülését is segítik és zöldítik magát a növényt, azáltal, hogy a fotoszintézis aktivitását növelik.
A műtrágyaárrobbanás folyománya, hogy míg tavaly a 7-8 ezer forintos MAS árából 10 liternyi ilyen anyagot tudtam venni, most a 22-25 ezer Ft-os MAS árából kijön 20 liter, tehát a felhasználása sokkal kifizetőbbé vált. Ez is lehet egy jó áthidaló megoldás, de ezzel hosszú távon nem oldjuk meg sem a repce, sem a kalászosok nitrogénigényét. A kezdeti időszakban azonban, néhány hétre, ami után remélhetőleg meg fog érkezni a csapadék, tudunk segíteni a növénynek.
Mire számíthatnak a gazdák a tavaszi vetésű növényekkel?
Itt a napraforgóra, a kukoricára és a hüvelyesekre érdemes kitérni. Utóbbiaknál a termesztők gyakran rendelkeznek öntözési kapacitással, így őket a mérsékelt aszály jelentősen nem érinti. A szántók nagyon szárazok, ami gyakran előfordul az utóbbi időkben, és folyik is egy szakami vita arról, hogy helyes-e elművelni a területeket. Én azt gondolom, hogy ez talajtípus, helyzet és gazdálkodó függő. Mindenkinek eltérő és egyéni tapasztalatai vannak, arra érdemes támaszkodni. Nyilván egy nagyon csapadékszegényes időben olyan technológiát érdemes választani, amivel – a tapasztalatok szerint – a legtöbb vizet meg lehet őrizni ahhoz, hogy áprilisban el lehessen kezdeni a vetést. Jelen állás szerint az eddigi csapadék a tavaszi vetésűeknek is rettenetesen kevés, így komoly aggodalommal tekinthetünk a vetések irányába, de addig még sok minden változhat.
(x)
